Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását – közölte a Miniszterelnökség csütörtökön.
A közleményben kiemelték: az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza – indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.
A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája – közte a magyar Országgyűlés – az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.
Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.
Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak – tették hozzá.
Megjegyezték: az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.
A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.
A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.
Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet – állapította meg a kabinet.
A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése végett.
(MTI)
Az online gyógyszer-értékesítés EU-s jogi aktusainak számos értelmezése után most az uniós bíróság egy, az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatással foglalkozott, mely elősegíti a kereskedők és ügyfeleik összekapcsolását.
2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.
A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
