Kilenc évet kapott a pécsi késelő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt kilenc év szabadságvesztésre ítélte jogerős döntésével a Pécsi Ítélőtábla azt a férfit, aki 2015 júniusában megszúrt két embert egy szórakozóhely előtt a baranyai megyeszékhelyen.

A bűncselekmény elkövetésekor tizenhét éves ökölvívó társaival Pécs belvárosában szórakozott, italozott, majd egy ismert szórakozóhely előtt minden előzmény nélkül bottal megütött egy járókelőt. Amikor egy másik ember ezt szóvá tette, a férfi négy társával rátámadt: többször megütötték, majd miután a földre került, többször megrúgták, később a földön fekvő férfi segítségére siető másik járókelőre is rátámadtak. A verekedés során a vádlott egy késsel négyszer hátba szúrta a földön fekvő sértettet, a segítségére siető férfit pedig hasba szúrta.

A két férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, az egyiknél maradandó fogyatékosság alakult ki. Mindkettőjük életét a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elsőfokú bíróság a késelőt több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt bűnösnek találta és hét év tíz hónap – fiatalkorúak börtönében végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. Társaival szemben csoportosan elkövetett garázdaság és testi sértés miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.

Az ügyész a két embert súlyosan megsebesítő vádlott büntetésének súlyosítása iránt jelentett be fellebbezést, melyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott, így a Pécsi Ítélőtábla keddi másodfokú tárgyalásán a vádlott büntetését kilenc év szabadságvesztésre súlyosbította – derült ki a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség keddi közleményéből.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.