Kis mértékben nőtt a bíróságokra érkezett ügyek száma


Huszonkétezerrel nőtt a bíróságokra érkezett ügyek száma 2023-ban az előző évhez képest, ami kétszázalékos növekedést jelent – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) koordinációs és felügyeleti osztályvezetője szerdán Szekszárdon.

Fazekas Sándor a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette: 1 millió 178 ezer volt az ügyek száma, a peres eljárások száma ötezerrel nőtt, az emelkedés a polgári és gazdasági, nem peres ügyek többletéből adódik.

A nem peres eljárások növekedését az is magyarázza, hogy a cégek esetében a koronavírus-járvány idején felfüggesztett kényszertörlési eljárások újraindultak, ezek részben tavaly fejeződtek be a cégbíróságokon, részben pedig felszámolási eljárásokat eredményeztek – közölte.

Az osztályvezető ismertette: évről évre kevesebb per húzódik el. Az OBH a két éven túl folyamatban lévő polgári és büntető perek mielőbbi befejezésére 2020-ban indított programot; 2020 és 2023 között 48 százalékkal csökkent az ilyen ügyek száma, 2020-ban csaknem nyolcezer két éven túli eljárás volt, most 3900 ilyen ügy van a bíróságokon – mondta.

Kitért arra, hogy az OBH kiemelt feladatának tartja a munkaterhek arányosítását, erre ma a csökkent ügyforgalom miatt reális lehetőség van. A hivatal 2021-ben alakított ki új mérési módszertant, amellyel nemcsak az ügyek mennyiségét, hanem a minőségét is vizsgálják. 2015-ben súlyszámrendszert vezettek be, amelyet évről évre pontosítanak. A Szekszárdi Törvényszéken az ügyek súlyszáma például meghaladta az országos átlagot a büntető ügyszakban, ami azt jelenti, hogy itt nehezebb ügyeket tárgyaltak – jegyezte meg.

Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy folyamatosan nő a távmeghallgatások száma, ezeket 2012 óta alkalmazzák a magyar jogrendszerben. Évente átlagosan 25 ezer távmeghallgatást tartanak, minden bíróságon van erre alkalmas tárgyalóterem. A meghallgatási mód nemcsak költséghatékonyabb, hanem az előállítottaknál csökkenti a kockázatokat, és a tanúk vallomástételi hajlandóságát is erősíti – fűzte hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.