Kistelepülések kaphatnak állami vagyontárgyakat, törvény a kriptopiacról


Állami vagyontárgyakat kaphatnak a kistelepülési önkormányzatok az Országgyűlés szerdai döntése értelmében. Az OGY elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt. A parlament továbbá felfüggesztette Molnár Zsolt (MSZP) mentelmi jogát.

Kistelepülési önkormányzatok kaphatnak állami vagyontárgyakat

A Magyar falu program folytatásaként a jövőben lehetőség lesz olyan vagyonelemek ingyenes önkormányzati tulajdonba adására, amelyek az állami feladatellátáshoz nem szükségesek. A programban az 5 és 15 ezer közötti lakosú települések vehetnek részt, a jogszabálymódosítás célja a kistelepülések lakosságának megőrzése.

A többi között ez szerepel a számos gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú módosítást tartalmazó törvényben, amelyet 135 igen, 35 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A csomagban szereplő, a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésének kiegészítése azt szolgálja, hogy a vagyonjuttatás kedvezményezettjét ne érje hátrányos jogkövetkezmény, ha a vagyontárgyat az átadó használatába adják.

A pénzmosás elleni szabályozás módosítása során a felügyeleti pénzbírságokra vonatkozó szabályt egyértelműsítik, továbbá átveszik a kriptovaluták európai uniós szintű szabályozását.

 Törvény rendelkezik a kriptoeszközök piacáról

Az Országgyűlés 146 igen, öt nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára korábban a jogszabályról elmondta, hogy az kiterjed a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, bevezetésére a kereskedésbe, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra, valamint a felügyeleti feladatokra. A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, ezért megkülönbözteti az úgynevezett eszközalapú tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket, továbbá azokat a kriptoeszközöket, amelyek az előbbi kettő közül egyiknek sem minősülnek – fogalmazott.

A felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el.

Felfüggesztették Molnár Zsolt (MSZP) mentelmi jogát

A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, hat nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát. Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben.

Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a Fővárosi Önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt.

Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására. A  határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését. Megjegyezte, a bizottság ülésén egy ellenzéki képviselő volt jelen, aki nem támogatta az indítványt, mondván, frakciója szolidáris Molnár Zsolttal.

A politikus kitért arra, hogy az üzérkedés akkor is megvalósul, ha a hivatalos személy befolyásolására nincs tényleges hatalma az üzérkedőnek, azt csak színleli.

Ismertetve a tényállást, elmondta, a BKV 2019 januárjában indított kétlépcsős, informatikai közbeszerzést, amelyre egy cég jelentkezett és nyert is, vele 2019 júniusában kötöttek szerződést. A szolgáltatás értéke több mint 13 milliárd forint, a szerződés öt évre szólt és meghosszabbítható – részletezte.

Hargitai János felhívta a figyelmet arra, hogy 2019 októberében önkormányzati választás volt. Közölte, az MSZP prominense, Baja Ferenc megkereste az érintett cég képviselőjét és azt mondta neki 2019 nyarán, hogy Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és akkor minden informatikai ügyet vele kell majd egyeztetni. Hivatkozott arra is, hogy Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesre is befolyása van és 30 millió forintot kért, hogy befolyásával ne éljen két évig – részletezte. Hozzátette: Molnár Zsolt megkereste Baja Ferencet, azt kérve tőle, hogy a cég neki 40 millió forintot fizessen, hogy ne befolyásolja a szerződés teljesülését.

Hargitai János közölte, 2019 augusztusában a cég képviselője át is adta a pénzt Molnár Zsoltnak az V. kerületi Olimpia parkban. A politikus a vádhatóság bizonyítékai közé sorolta a tanúvallomásokat, a lefoglalt bűnjeleket, az okiratokat, a tárgyi bizonyítékokat, elektronikus és hívásforgalmi adatokat.

Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában kérte a mentelmi joga felfüggesztését, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni ügyet.

Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni.

Elmondta, ennek a történetnek a valódi célja az, akadályoztatva lesz-e abban, hogy a budapesti vagy a balatoni csatát végigvigye, illetve a baloldal tekintélyét helyreállítsa a Kárpát-medencében.

Molnár Zsolt elmondta, a tényállásból kimaradt, hogy az Olimpiai parkban, ahol átvette a pénzt, „megkérték a kismamákat és a nagymamákat, hogy segítsenek átszámolni a pénzt”. Hozzátette: ez nem komoly.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.