Kiszolgáltatottak a cégek a kibertámadásokkal szemben


Átlagosan több mint 40 kibertámadási kisérlettel kellett megküzdeniük tavaly a vállalatoknak, egy-egy sikeres betörés pedig akár 4 millió dolláros kárt is okozhat – derül ki az EY 500 felsővezető és IT-biztonsági szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából. Az esetek egyre gyakoribbak, a cégeket érő veszteség értéke ráadásul meg is tízszereződhet a következő években.

A kibertámadások által okozott károk felderítése és elhárítása legalább fél évbe telik a megkérdezettek döntő többsége (76%) szerint. A legnagyobb kihívást a számtalan behatolási felület (52%) védelme jelenti a vállalatoknak, valamint az, hogy a biztonsági intézkedések ne menjenek a növekedés kulcsát jelentő innováció kárára (50%).

A társaságok felkészültségét mindössze a válaszadók ötöde tartja megfelelőnek. A szakemberek fele szerint nem elég hatékonyak a szervezet által biztosított képzések, és csupán harmaduk (36%) elégedett azzal, ahogy a cégen belül a mindennapokban alkalmazzák a javasolt adatvédelmi eljárásokat.

„Napjaink egyik legsúlyosabb üzleti kockázatát jelentik a kibertámadások, miközben még mindig jellemző a ’velem nem történhet meg’ gondolkodásmód a vállalatok körében világszerte, így hazánkban is. A döntéshozóknak először el kell fogadniuk, hogy kétféle cég van ma Magyarországon: az egyiket érte már támadás, a másik pedig még nem tud róla, hogy érte” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője. A szakember hozzátette, hogy amint ez a felismerés megtörténik, a cégek meg fognak döbbeni, hogy sokszor egészen egyszerű megoldásokkal, például a kollégák megfelelő edukációjával is drasztikusan javítható egy szervezet biztonsági szintje.

Miközben az ismert kibertámadások száma az elmúlt öt év során mintegy 75 százalékkal nőtt, a zsarolóvírusok által okozott kár az előrejelzések szerint a 2021-es 20 milliárd dollárról 2031-re eléri a 265 milliárd dollárt. Minden szervezetnek fel kell tehát készülnie, hogy a digitális fenyegetések következményei a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

„A támadások egy jelentős része a mai napig emberi hibából adódik. A kolléga válaszol egy adathalász e-mailre, csatlakoztat egy talált adathordozót a céges géphez, nyilvános hálózatokon internetezik a távoli munkavégzés során és így tovább. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek az esetek könnyen megelőzhetőek képzésekkel, rendszeres tesztekkel és folyamatos fejlesztésekkel, amiben egy tanácsadó azonnali és hatékony segítséget tud adni” – tette hozzá Zala Mihály.

A megfelelő IT-biztonsági környezet kialakítása nemcsak a sebezhetőséget csökkenti, hanem optimalizálja a technológiai kiadásokat, elősegíti az együttműködést és a bizalom megteremtését.

Forrás: EY sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.