Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.

Az alapügy

Az ítélőtábla végzésével az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a II. rendű vádlott védőjének meghatalmazása alapján eljáró egyéni ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta.

Az egyéni ügyvéd a fellebbviteli eljárásban csatolta a területileg illetékes ügyvédi kamara  elnökének az ügyben kiadott állásfoglalását. Eszerint az Üttv. 20. § (3) bekezdése szerinti ügyvállalási tilalom a konkrét esetben akkor valósulna meg, ha nevezett ügyvéd a védői tevékenységet a fellebbviteli főügyészség által önállóan folytatott közhatalmi eljárásban látná el, hiszen a hivatkozott jogszabályhely kifejezetten a közhatalmat gyakorló szerv előtti eljárásban teremt ügyvállalási tilalmat. Kifejtette továbbá, hogy a felhívott törvényhely szövegezése annak módosítása előtt és a 2018. évi XCI. törvény általi módosítása után is változatlan a tekintetben, hogy csak azon szervezetek által folytatott közhatalmi eljárás tekintetében áll fenn az ügyvédvállalási tilalom, mely szervezettel az ügyvéd korábban a közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített, jogviszonyban tevékenykedett. Az Üttv. 20. § (3) bekezdése szerinti ügyvállalási tilalom ezért a konkrét esetben nem áll fenn.

A Kúria döntése

A Kúria szerint ahhoz nyilvánvalóan nem férhet kétség, hogy a jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő két évig az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskör gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél fenti jogviszonya fennállt. Ezt azonban nem lehet szűkítően értelmezni. A fenti törvényhelyhez fűzött indokolás szerint korlátozás, hogy a közhatalmi hatáskör gyakorló szervnél korábban alkalmazásban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet azon szerv által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel jogviszonyban állt. Fenti megfogalmazás helyes értelmezése szerint ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben    közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.

Ezek pedig nyilvánvalóan olyan közhatalmi hatáskör gyakorlásának minősülnek, amelyre vonatkozóan az Üttv. 20. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás akkor is fennáll, ha egyébként az eljárás az ítélőtábla, mint bíróság előtt folyik.

Az ítélőtábla ekként helytállóan fejtette ki, hogy az egyéni ügyvéd korábban ügyészként közhatalmi tevékenység gyakorlásával összefüggő feladatokat látott el, amikor az ítélőtábla előtt képviselte a fellebbviteli főügyészséget, és e tevékenységével közhatalmi hatáskört gyakorló szerv tevékenységében, azaz az ítélőtábla előtt folyamatban lévő büntetőeljárásokban ügyészként vett részt. Ekként az idézett jogszabályhely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása a jogviszony megszűnését követő két évig kizárt.

Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel tehát a másodfokú eljárásból kizárt ügyvéd olyan eljárásjogi pozícióba kerülne a jogorvoslattal támadott döntés hiányában vagy annak megváltoztatása esetén, amely nem csak kizárt, hanem a Be. 43. § értelmezése alapján összeférhetetlen is a védői tevékenységgel mindaddig, amíg a külön törvény által meghatározott időkorlát fennáll.

Ezért a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága