Költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy szegedi képviselő ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek egy szegedi önkormányzati képviselő és társai ellen, mert céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc elmondta, a főügyészség az ügyben 18 ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt; nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak. Kilenc további gyanúsított esetében a vádhatóság feltételesen felfüggesztette az eljárást.

Az ügyészség két, a bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött.

A vádirat szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy bűnszervezetet hoz létre a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.

A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében működő céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt sem tették meg. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok nem nyújtottak be adóbevallást, de ha igen, adófizetési kötelezettségüknek akkor sem tettek eleget, szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt.

A szórólapterjesztést ténylegesen azonban továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták a szervezet vezetőjének.

Az eljárásban a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is találtak, köztük építőipari vállalkozásokat, valamint tizenegy, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22  millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben megtérítették.

Az MTI információi szerint Joób Márton (Összefogás Szegedért) az ügyben érintett önkormányzati képviselő. A politikus lényegében elismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és a vagyoni hátrány megtérítéséért jelentős összeget befizetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal letéti számlájára. A politikus 2020 októberében lemondott a városi közgyűlésben betöltött tanácsnoki tisztségéről és a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-ben betöltött felügyelő bizottsági tagságáról.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.