Kommunikáció a biztonságos világért, és a biztonságos Magyarországért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fenti cím volt a mottója a 2012 végén a Magyar Telekom konferenciaközpontjában zajló eseménysorozatnak, közismertebb nevén a Kriminálexpónak. A rendezvény legtöbb szekciójában meghirdetett téma a nemzetközi biztonsági és informatikai, bűnmegelőzési, bűnüldözési és igazságszolgáltatási kérdésekhez kapcsolódott.


Beszélgetőpartnerünk, Szabó Imre leve­zető elnökként vett részt a Jogalkalmazók az ­informatikai bűncselekményekről címet viselő egyik rendez­vényen, melyre az expó harmadik napján került sor. A szekció keretében elhangzó előadásokat bírók, ügyészek, ügyvédek és nyomozók tartották, és éppen abból a célból, hogy bemutassák azokat a jogalkalmazási nehézségeket, melyek a mindennapokban a jog és az informatika találkozásakor merülnek fel. Leginkább az informatikai környezetben megvalósuló, szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémákról esett szó, valamint az informatikai bűncselekmények nyomozása során felmerülő nehézségekre is kitértek az előadók, de bemutatásra kerültek az új Btk. kapcsán az informatikai bűncselekményeket érintő vál­tozások is, pl.

  • Információs rendszer vagy adat megsértése (új Btk. 423. §);

  • Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (új Btk. 375. §);
  • Elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tétele (új Btk. 77. §) stb.

Első kérdésem Szabó Imréhez, hogy miért is aktuális ez a téma?

A téma aktualitását az informatika térnye­rése adja. Az informatika, az internet világa belopódzik a munkahelyünkre, az otthonunkba, sőt most már a zsebünkben lévő apró, inkább számítógépeken, mint mobiltelefonokon is elkísér bennünket mindenhova.

A kommunikációs szokásaink megváltoztak.

Igen, így van. Az emberek manapság már nem csupán mobiltelefonon, illetőleg e-mailen keresztül tartják a kapcsolatot egymással, hanem az okos-telefonok és különböző, elsősorban az internetes szolgál­tatások segítségével közösségi oldalakon, ip alapú telefonos kapcsolaton és még más számtalan különböző módon. A bankkártyás fizetést lassan felváltja az on-line fizetési eszközök alkalmazásának lehetősége, fontos személyes és értékes gazdasági adatokat küldünk szét naponta a világháló, ponto­sabban a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatások (angolul „cloud computing”) ­segítségével. Internetközösségek alakul­nak, emberek kerülnek kapcsolatba egy­mással…

És vesznek össze egymással anélkül, hogy akár egyszer is találkoztak volna a valóságban.

Pontosan. Mindezek a folyamatok a bűnözés átstrukturálódásához vezetnek. A hagyományos bűncselekmények, mint például a rágalmazás és sok hasonló bűncselekmény informatikai környezetben is elkövethetővé válik, a hagyományos csalási módszereket felváltják azok a manipulatív módszerek, amelyekben már nem a valóságos, az élő személyek megtévesztése a cél, hanem a szoftverek által vezérelt számítástechnikai rendszereké. Ezek a tendenciák új kihívások elé állítják az igazságszolgáltatás szerveit is. A hagyományos kriminalisztikai módszerek mellett az informatikai környezet által nyújtotta lehetőségeket is fel kell használnia az igazságszolgáltatásnak azért, hogy az informatikai környezetben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat, az abban zajló bizonyítási eljárásokat jogállami keretek között tarthassák.

 

Kik adtak elő ebben a szekcióban, és milyen újdonságok hangoztak el a korábbi rendezvényekhez képest?

A konferencia előadói egytől egyik olyan szakemberek voltak, akik mindennapi munkájuk során már régóta kapcsolatba kerültek az informatikai környezetben megvalósított bűncselekményekkel, így nyugodt szívvel mondhatom, hogy ennek a területnek kiváló szakértői is egyben.

Losonczi-Molnár Melinda ügyész előadását a jogsértő fájlmegosztó rendszerek elleni jogérvényesítés ügyészségi tapasztalataiból tartotta. Az új Btk. a fájlcserélő rendszerek felhasználói szintű alkalmazóival szemben új büntetőpolitikát irányoz elő. Ennek keretében a polgári jog és a szabálysértési jog területére utalja bizonyos körben a saját célra az internetről letöltő személyek cselekményeit. Erre tekintettel az előadás leginkább arra fókuszált, hogy a szellemi alkotásokat anyagi haszonszerzés érdekében többszö­röző és hozzáférhetővé tevő személyek el­leni fellépés szükségességét hangsúlyozta. Az előadó bemutatta ezekkel a cselekményekkel kapcsolatban a bizonyítás legnagyobb nehézségeit. Külön kiemelte, hogy a jogellenes adatokat tartalmazó szerverek feltalálása a nyomozás kulcsmomentuma. A jogellenes adatokat tartalmazó szerverek birtokában a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek is könnyebb dolga van.

Németh Zoltán László ügyvéd, gazdasági büntető szakjogász előadásában szintén a szellemi alkotásokat sértő bűncselekmények körében felmerülő problémákról beszélt. ­Ennek keretében külön hangsúlyt helyezett a szerzői jogi jogosultak, a sértettek jo­gainak védelmére és képviseletére. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a bűncselekményekkel a szerzőknek okozott kár mértéke megha­tározásának nehézségén túl sok probléma merül fel az okozott kár megtérítése iránt indított polgári ügyekkel kapcsolatban is. Példákon keresztül mutatta be, hogy milyen módon lehet már a büntetőeljárás folyamán is olyan indítványokat tenni, amelyek később megkönnyítik a polgári eljárás keretében zajló jogérvényesítést.

Bartók Albert a NAV munkatársa előadásában az online-jogsértések nyomozások tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Előadása alapján a hallgatóság megbizonyosodhatott arról, hogy a nyomozó hatóság az informatikai bűncselekmények kriminalisz­tikájában és informatika tudományában is nagyfokú jártassággal rendelkezik. Az előadó bemutatta, hogy az online-jogsértések nagy­fokú elszaporodottsága mérhetetlen adatforgalmat generál, melyet a jövőben megvalósítandó dekriminalizáció csak növelni fog. Ez az adatforgalom már bizonyos szervezett bűnözői körök érdeklődését is felkeltette, akik letöltési szolgáltatások kínálásával óriási összegű haszonra tesznek szert. A bűnözői csoportok azonban megpróbálják különböző informatikai megoldásokkal elrejteni tevékenységüket, elrejteni a szer­veket üzemeltető személyeket. Az online jogsértésekkel kapcsolatos nyomozás során emiatt a gyorsan végrehajtott, hatékony házkutatások kiemelt jelentőséggel bírnak. Ez a nyomozati cselekmény tud leginkább hozzájárulni az elkövetők személyének azonosításához.

Vadász Viktor az Országos Bírósági Hivatal bírája az információs rendszerekkel kap­csolatos tény­állások és az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének szabályait mutatta be az új Büntető Törvénykönyv szabályain keresztül. Vadász Viktor aktívan közreműködött a tényállások megszövege­zé­sében, az új rendszer kialakításában, így a hallgatóság minden kérdésére gyor­san és lényegre törően tudott válaszolni. Előadásában bemutatta az új Btk. 423. §-ában található információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményének, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (új Btk. 375. §) szabályait, mely utóbbi az új Btk.-ban a vagyon elleni bűncselekmények körében került elhelyezésre. Előadásában kitért az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés és a nem elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés közötti különbségekre. Leszögezte, hogy ez utóbbi esetben a csalás bűncselekményének a megállapítása merülhet fel. Végül bemutatta az elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tétele (új Btk. 77. §) szabályait.

Sokunk használja az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket, melyek között szerepel pl. a csekk és az elektronikus pénz. Ez utóbbi pontosan mit jelent?

Ahogy előadásában Vadász Viktor is elmondta, elektronikus pénz az elektro­nikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, melyet pénzeszköz átvétele elle­nében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.

Ormos Zoltán internetjogász előadását a praxisában nagy számban előforduló számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben szerzett tapasztalatait osztotta meg. Érdekes gyakorlati példákat hozott fel a bizonyítási eljárásokból. A terheltek gyakran hivatkoznak arra, hogy WIFI hálózatban megosztott internetes kapcsolatukat valaki feltörte, és bizonyára ez a személy követte el azt a bűncselekményt, amelynek nyomozása során a hatóságok az IP címe alapján eljutottak hozzá. Ennek az állításnak az igazolása vagy cáfolása érdekében érdemes megvizsgálni a wifi router típusát, ­annak hatókörét, lakásban történő elhelyezkedését. Könnyen elfordulhat olyan eset, hogy ezek vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy az ismeretlen elkövető csak a lakás területéről tudott felcsatlakozni a wifi hálózatra, és ez máris megingatja a terhelt ilyen irányú védekezését.

Az utolsó előadást Pál Tamás tartotta, aki előadásában leginkább a BRFK Gazdaság­védelmi Főosztály, Számítógépes Bűnözés elleni Alosztály működését mutatta be.

Az interjú az Ügyvédvilág 2013. januári számában jelent meg.

Dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2022. január 19.

Hat évre ítélték a jogászból lett sikertelen fegyveres rablót

Jogerősen hat év börtönbüntetéssel sújtott szerdán a Szegedi Ítélőtábla egy szegedi jogászt, aki 2020 tavaszán pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból – közölte a bíróság.

2022. január 19.

E-kereskedelem: dinamikus bővülés, növekvő kockázatok

Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az interneten történő vásárlások során az emberek felelős, adataik megfelelő védelmét is biztosító döntéseket hozzanak.