Korlátozná az OBH elnökének jogait a GRECO


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja 18 ajánlást fogalmazott meg.


Szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) méltatja a Magyarországon a korrupció ellen eddig meghozott intézkedéseket, ám továbbiak meghozatalát szorgalmazza mindhárom érintett területen, a törvényhozás, abíróságok és az ügyészségek esetében.

A törvényhozás esetében a GRECO nagyobb átláthatóságot sürget. A szervezet szóvá teszi, hogy a külső szereplők bevonása a jogalkotásba nem elég átlátható, mert parlamenti szinten nincs lobbiszabályozás. A jelentés szerint a honatyákra vonatkozó jelenlegi szabályokat etikai, viselkedési kódexszel kellene kiegészíteni, különösen az olyan esetekre, ahol összeférhetetlenség merülhet fel.

Az igazságszolgáltatás terén a GRECO kiegyensúlyozottabb adminisztrációt javasol az önkényes döntések potenciális kockázatainak kiküszöbölésére, például a bírák kinevezése és előléptetése terén, a testület korlátozná az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogait. Méltatja a jelentés a közelmúltban életbe léptetett bírói etikai kódexet, de úgy véli, hogy lehetne konkrétabb, határozottabb, és képzéssel is ki kellene egészíteni.

Próbálja ki az Ügyvéd Jogtárat!

Most két hétig ingyen használhatja az Ügyvéd Jogtár teljes tartalmát és csaknem valamennyi funkcióját: Több mint 150 000 döntvény, több mint 1500 iratminta és több mint 40 időgépes kommentár. Változásfigyeltetés és ügyfélbarát kezelőfelület.

Kipróbálom >>

A vádhatóság esetében a testület a fékek és ellensúlyok rendszerének javítását szorgalmazza, a szabálytalanságok és a korrupció lehetőségének megakadályozása érdekében. A jelentés szerint például a legfőbb ügyész politikai függetlensége világosabb lenne, ha nem lenne újraválasztható, valamint, ha nem maradhatna hivatalban, ha utódát nem tudja megválasztani az Országgyűlés. A GRECO szerint az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásoknak hasznára válna, ha átláthatóbbak lennének, és szélesebb körben be kellene róluk számolni.

A jelentés a tisztviselőket megillető mentelmi jogok körét is szűkítené. A dokumentum megállapítja, hogy a parlamenti képviselőket, a bírákat és az ügyészeket is szinte teljes sérthetetlenség illeti meg a büntetőügyekben, ami alól csak a tettenérés jelent kivételt. „Az ilyen kiváltságokat olyan szintre kellene csökkenteni, amilyet az érintett tisztviselő pozíciója megkövetel, máskülönben akadályozhatják a korrupció elleni hatékony fellépést ezen tisztviselők esetében” – írja a GRECO.

A jelentés összesen 18 ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak. A kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie arról, hogy ezekkel kapcsolatban milyen intézkedések születnek, a GRECO pedig 2017 első felében készít majd újabb jelentést arról, hogy mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.