Az EU több mint 380 millió eurót fektet be a zöld átállás támogatása érdekében
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen szerdán a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében, valamint azért, hogy fogadjon el intézkedéseket a környezeti zajok csökkentésére.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások februári határozatait részletező jelentésében arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazása miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Románia ellen.
A döntés értelmében felszólítást küld a két országnak, mert e termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.
Indoklásában a bizottság elmondta, Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ.
Véleményük szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest.
A bizottság szerint Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottsági érvekre.
Az Európai Bizottság emellett nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket és készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.
A bizottság közölte azt is, hogy a korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból, ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv pedig előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.
A bizottság arról tájékoztatott, hogy 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet követően történt ugyan előrelépés, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalait és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket.
A bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben Budapest két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
(MTI)
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.
Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!