Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen szerdán a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében, valamint azért, hogy fogadjon el intézkedéseket a környezeti zajok csökkentésére.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások februári határozatait részletező jelentésében arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazása miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Románia ellen.

A döntés értelmében felszólítást küld a két országnak, mert e termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Indoklásában a bizottság elmondta, Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ.

Véleményük szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest.

A bizottság szerint Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottsági érvekre.

Az Európai Bizottság emellett nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket és készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.

 

A bizottság közölte azt is, hogy a korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból, ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv pedig előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.

A bizottság arról tájékoztatott, hogy 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet követően történt ugyan előrelépés, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalait és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket.

A bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben Budapest két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(MTI)

---