Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen szerdán a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében, valamint azért, hogy fogadjon el intézkedéseket a környezeti zajok csökkentésére.


Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások februári határozatait részletező jelentésében arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazása miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Románia ellen.

A döntés értelmében felszólítást küld a két országnak, mert e termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Indoklásában a bizottság elmondta, Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ.

Véleményük szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest.

A bizottság szerint Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottsági érvekre.

Az Európai Bizottság emellett nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket és készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.

 

A bizottság közölte azt is, hogy a korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból, ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv pedig előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.

A bizottság arról tájékoztatott, hogy 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet követően történt ugyan előrelépés, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalait és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket.

A bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben Budapest két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.