Questor-ügy: pontosít a törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék közleményben pontosította a „Quaestor-üggyel” kapcsolatban  február 14-én az MTI nyomán a magyar sajtóban megjelenteket.


A Fővárosi Törvényszék a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a nyomozás során beszerzett, a büntetőeljárásból jogerősen kizárt igazságügyi szakértő közreműködésével készült együttes szakértői véleményről megállapította, hogy az bizonyítékként nem használható fel – írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság 2016. december 15. napján hozott végzésével a büntetőeljárásba a nyomozás során bevont igazságügyi szakértő kizárásáról határozott, mert a szakértő 2011. decembertől kezdődően, és jelenleg is, megbízási jogviszonyban áll a QUAESTOR Pénzügyi Zrt. ideiglenes vagyonfelügyelőjeként, majd felszámolójaként eljáró Kvantál Kft-vel és a vádbeli időszak egy részében cégjegyzésre jogosult ügyvezetője is volt a cégnek. A Fővárosi Törvényszék szakértőt kizáró végzését a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta és a határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú végzésben írtak minden tekintetben helytállóak. Döntésében a törvényszék és az ítélőtábla is nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a pártatlanság elve a büntetőeljárás alkotmányos és garanciális alapelve, amelynek látszólagos megingása is az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, a bírósági döntések hitelességét és tekintélyét sérti.

A Fővárosi Főügyészség 2017. február 14-én az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásával ellentétben a Fővárosi Ítélőtábla a határozatában csupán „megjegyezte”, hogy az együttesen adott szakvélemény azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői és általánosságban utalt arra, hogy együttes szakvélemény esetén az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti. De ugyanakkor a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a szakvélemény felhasználásáról az elsőfokú bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék határoz. Tehát az ügyészi véleménnyel szemben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyó végzése a szakértői vélemény felhasználhatóságára vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen „iránymutatást”, így azt a törvényszék nem is hagyhatta figyelmen kívül.

A büntetőeljárásról szóló törvény 78. § (4) bekezdése szerint nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Erre tekintettel a Fővárosi Törvényszék felhívja a figyelmet, hogy egy ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését sokkal inkább eredményezheti a nyomozás során törvénysértő módon beszerzett bizonyíték büntetőeljárásban történő felhasználása, mint a pártatlannak nem tekinthető szakértő közreműködésével készített szakvéleménynek a bizonyítékok közül történő kirekesztése – zárul a törvényszék közleménye.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.