Kötelező a Cégkapu használata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Belügyminisztérium sajtóközleményében kiemelte, hogy az átmeneti időszak csak a NAV-val való kommunikációra vonatkozik. A jogi személyeknek január 1-jétől minden más hatósági ügyet a Cégkapujukon keresztül kell intézniük.


A napokban megjelent közlemény szerint átmeneti időszakot biztosít a NAV a Cégkapu használatára, amely alatt még nem lesz kötelező a Cégkapun kommunikálni az adóhatósággal.
A gazdálkodó szervezetek jelentős többsége már eddig is elektronikusan tartotta a kapcsolatot a NAV-val, ezért számukra csak az elektronikus felület változik, ugyanis eddig vezető tisztségviselőik ügyfélkapuját használhatták. 

A NAV tájékoztatása szerint az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapujukon keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal, amelyet ügyfélkapus regisztrációval vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolvánnyal tehetnek meg.

A NAV nem jelezte, hogy mikor jár le az átmeneti időszak, mivel a Cégkapura történő zökkenőmentes átálláshoz kellő felkészülési időt kívánnak biztosítani a cégeknek.

Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábban bejeltentett képviseleti jogosultságok is változatlanok, azokat nem kell újra bejelenteni.

Az átmeneti időszakban a cégek választhatnak, hogy az Ügyfélkapujukon vagy Cégkapujukon kereztül kommunikálnak az adóhatósággal. A NAV pedig kizárólag a Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja majd.

A vezető tisztségviselők 2017 végéig még szankció nélkül regisztrálhatták vállalatukat a Cégkapura. 2018-tól a sajtóközlemények szerint majdnem minden ügyintézés a Cégkapun keresztül fog futni, de azért nem minden.

A kormányzati kommunikáció sokszor ellentmondásos volt a Cégkapu indulásával kapcsolatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például december 21-én közleményben adta hírül: hiába lett volna az új év első napja a határidő a cégeknek a regisztrációra, „januártól még nem kötelező a Cégkapu használata a NAV-nál”. Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium is küldött egy sajtóközleményt amelyben jelezte: „a gazdálkodó szervezeteknek január 1-től a Cégkaput kell használniuk”. Valójában nekik van igazuk, de a helyzet azért ennyire nem egyszerű.

Az elképzelések szerint januártól a Cégkapun keresztül lehet szinte minden elképzelhető hivatalos, céges ügyet intézni. A nagy különbség az, hogy a magánszemélyek választhatnak, szeretnék-e az Ügyfélkaput használni, a vállalkozásoknak viszont kötelező lesz a Cégkapura regisztrálni.

Összesen 26 különböző fajta szervezetet köteleztek arra, hogy a Cégkaput használják. A gyakorlatban ebbe minden olyan gazdálkodó szervezet beletartozik, amely jogi személy, tehát a gazdasági társaságok, az egyesületek, de a szövetkezetek és az alapítványok is Cégkapu-felhasználók lesznek. Az egyetlen kivételt az egyéni vállalkozók jelentik, ők továbbra is minden hivatalos ügyüket az Ügyfélkapun keresztül tudják elintézni, mivel a rendszer őket kvázi „magánszemélyként” kezeli.

Az állam részéről is szinte minden fontos ügyben a Cégkaput kell majd használni. Nemcsak a NAV-val való kapcsolattartás folyik majd itt, a vállalkozások bírósági ügyei, az ingatlannyilvántartás,és egyéb intéznivalók is a Cégkapura kerülnek át. Sőt, ha például egy céges autót megbüntetnek gyorshajtásért, papír helyett a Cégkapura érkezik majd egy értesítés erről.

A fejlesztés 8,4 milliárd forint EU-s pénzből valósul meg, amelyet arra kapott Magyarország, hogy megújítsák a magyarorszag.hu-t és hozzá kapcsolódóan az állami ügyintézést. Nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen rendszer jól működik, akkor az nagyon sok papírt és papírmunkát spórol meg a cégeknek – de az is egyértelmű, hogy ehhez egy jól előkészített bevezetésre van szükség, türelmi időkkel, különben még nagyobb lehet a káosz.

A nyáron már elindult az előzetes regisztráció, a cégeknek ekkor két határidőt kellett betartaniuk. Augusztus 31-ig regisztrálni kellett a rendszerbe, 2018 első napjától pedig kötelezően ott futott volna minden ügyintézés. Már a nyári indulás sem hozott teljes sikert: egy nappal a határidő előtt még gyakorlatilag semmi nem volt az oldalon, és szankció sem járt azért, ha egy cég nem regisztrált augusztus végéig.

December közepére aztán kiderült, hogy csupán az adóügyekben következik egy év átmeneti időszak, minden másban már 2018 januárjától indul az éles üzem. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden cégnek regisztrálnia kellett még 2017-ben. Amelyik vállalatnak csak adóügyekben van dolga 2018-ban az állammal, választhat, hogy a Cégkapun vagy az eddigi módon intézi ezt el. 

A fentiek alapján tehát minden más hivatalos ügyet a Cégkapun lehet csak intézni január 1től, és 2019-től pedig az adóügyekben is kötelező lesz a Cégkapu használata.

(hirlevel.egov.hu)

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.