Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.
Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek, aki
A fentiek közül leginkább az ingatlanalapos befektetési jegy, vagy maga a lakás tűnik kézzelfoghatónak egy külföldi befektető szempontjából. Ugyanakkor nagyon sok részletet nem tudunk még, például azt, hogy mely alapok lesznek erre alkalmasak, az 500 ezer eurós ingatlan egyetlen ingatlan lehet csak, vagy akár egy lakásportfólió is, és ha egy alapkezelő menet közben elveszíti a jogosítványát, akkor azzal bukik-e a tartózkodási lehetőség is.
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe, és az is lehet, hogy a részletek is csak június 9-e, vagyis a választás után derülnek ki, hátha azok vihart kavarnának.
Amit azonban a törvény már ma is határozottan kimond, az az, hogy a vendégbefektetői tartózkodási engedély a birtokosát és a családtagjait feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy jogszabály szerint önállóan üzleti tevékenységet folytasson, akár vállalkozzon, akár ő, vagy családtagjai korlátozás nélkül munkát vállalhassanak. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel meghosszabbítható.
A vendégbefektető a Magyarország területére történő belépést követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti rendszeren keresztül igazolni, hogy a vállalt befektetést teljesítette. Azt ugyanakkor nem tisztázzák a szabályok, hogy ki ellenőrzi, hogy az adott ingatlan vagy ingatlanok valóban érnek-e 500 ezer eurót.
Jót tesz a magyar gazdaságnak?
A letelepedésekkel (nem is csak magyar konstrukciókkal) foglalkozó ügynöki szakma szerint nemcsak Kína lehet a célpont, hanem bármely más délkelet-ázsiai vagy arab állam. Korábban az orosz magánszemélyek voltak még a letelepedési program fókuszában, de ez most sokkal kevésbé valószínű – fogalmazott nekünk egy szakember, aki készen áll a feladatra, de azt mondja, hogy oroszokkal nem foglalkozna, mert ott nagyon sok a többi uniós államban felmerülő nehézség. A G7 korábban úgy tudta, hogy az elmúlt években, amikor százezernél is több hosszú távú vízumot osztogattak uniós országok külföldieknek, a kínaiak mellett az oroszok voltak a fő kedvezményezettek.
Az értékesítők szerint mindenesetre hiba lenne a programot csak kritizálni és érdemes várni, mert ameddig nincs még végleges végrehajtási utasítás, valójában mindenki találgat.
Mi lehet a pozitív következménye az egésznek? Mivel vélhetően a külföldiek által vásárolt ingatlanok nagy értékűek lesznek, a tranzakcióknak lesz áfabevétele, az tippelhető, hogy ráadásul döntően 27 százalékos kulccsal, hiszen a 150 négyzetméter feletti új építésű ingatlanra ez vonatkozik. Ha valaki használt lakást vásárol, ez kevésbé szempont, de ha új vevők megpörgetik az amúgy elég gyenge ingatlanpiacot, akkor abból lesz hazai feladat az építőiparban, magyar munkabér, közteher.
Abban is lehet bízni, hogy bár az állami szabályok rendre a lakáspiac keresleti oldalát erősítik, de azért ez a törvény nem a pályakezdők, a családalapítók dolgát fogja nehezíteni, hiszen nem a kisebb lakásokba fognak menni a külföldiek.
Persze áttételesen fennállhat a veszélye, hogy ha ingatlanalapokba tódul a pénz, vagy az 500 ezer euró nemcsak egy ingatlan, hanem egy ingatlanportfólió megvásárlásával is összeállítható, akkor felhúzhatja az alacsonyabb értékű lakások árát is.
Ugyanakkor abban is lehet bízni, hogy az ingatlanalapok, amelyeknek majd 5 év múlva vissza kell fizetniük a jegytulajdonosnak a pénzt, ha ő kiszállna, ésszel fognak vásárolni, vagyis ott költenek, ahol alulértékelt a piac, mert ők nyereséget szeretnének elérni.
További pozitívumként hallottuk, hogy ha a programban részt vevők itt fognak élni, illetve valamennyi időt itt fognak tölteni, azaz fogyasztanak Magyarországon, az szintén előny, ha pedig nem jönnek ide, akkor a ma kínálathiányos bérlakáspiacon javítják a kínálatot.
A kritikusok szerint ha a kormány árulja az értékes magyar tartózkodást és az európai szabad mozgást adó lehetőséget, akkor ezért többet is kérhetne.
A magyar program a külföldiek felől nézve elég vonzó, ami annyiban érthető, hogy ebben is van az államok között némi verseny. A költözni vágyó kínaiaknak általában nincs konkrét kötődésük egy-egy európai országhoz, így az adminisztratív akadályok és a gazdasági ajánlat, vagyis a letelepedési beruházási programok alapján döntik el, hogy Magyarországra, Portugáliába vagy Németországba költözzenek.
De mitől vonzó a magyar program? A jelentkezőknek gyakorlatilag kezdetben elég egy bankszámlakivonattal igazolniuk, hogy van annyi pénzük, amennyi a jegy- vagy ingatlanvásárláshoz kell, és már erre kétéves beutazási vízumot kapnak, így lehetőségük lesz megtalálni a megfelelő alapot vagy ingatlant. Az ügyintézés is kifejezetten gyors, a szakszolgálatoknak például 15 napon belül kell átvilágítaniuk az aspiránst, mert most is van nemzetbiztonsági vizsgálat, ahogy volt a letelepedési kötvény esetében is. A vendégbefektetői tartózkodási engedély házastársnak, kiskorú és nagykorú gyereknek is jár.
A TELJES cikk IDE kattintva érhető el.
Forrás: Telex
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!