Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltató egyoldalú intézkedésével csökkentheti és meg is vonhatja, de csak addig a mértékig, hogy a közalkalmazott illetménye ne csökkenjen.
Az alapügy
A felperes közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú besorolású munkakörben állt az alperessel. A felek között a 2016. év előtti időszakra illetmény-különbözet (a jelenlegivel azonos) tárgyban korábban folyt munkaügyi perben hozott jogerős – és a Kúria ítéletével hatályában fenntartott – ítéletében megállapította, hogy a felperes 2015. évi garantált illetménye 122.000 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 41.300 forint, így a felperes illetménye 163.300 forint helyesen, melynek figyelembe vételével az alperest 2015. december 31-ig fennálló illetmény-különbözet megfizetésre kötelezte.
Az alperes – még az előbbi per alatt – az akkori perben sérelmezett intézkedése alapján, a felperes illetményét 2016. január 1-jétől akként módosította, hogy a garantált illetménye 102.700 forint, a garantált bérminimumra történő kiegészítése 26.300 forint, a garantált összegen felüli – a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 15.000 forint lett, így a felperes összesen 144.000 forint illetményben részesült, amely mellett közalkalmazotti főmunkatársi címpótlékot és rendvédelmi ágazati pótlékot kapott.
A felperes a 2016. január 1-jétől 2016. október 31-ig terjedő időtartamra ismét illetmény-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest, nem vitatva, hogy garantált illetménye a garantált bérminimum összegének figyelembevételével került kiegészítésre, azonban a közalkalmazott illetménye nem csökkenthető egyoldalúan, így a felperes a 2015. évre jogszabály szerint járó, a korábbi eljárásban jogerős ítéletben megállapított 163.300 forint illetményösszeg és az alperes 2016. évben folyósított 144.000 forint illetménye közötti havi 19.300 forint illetmény-különbözetre jogosult középidőarányos kamattal és perköltséggel együtt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felperes illetménye elérte a garantált bérminimum összegét 2016-ban. Az alperes szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 21.§ (3) bekezdés helyes értelmezése alapján jogszerűen sorolta hozzá a garantált illetményhez a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, a felperes korábbi tényleges illetményéhez képest tehát 2016-ban csökkenés nem történt.
Az elsőfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve az alperest 10 hónapra járó 193.300 forint illetmény-különbözet megfizetésére kötelezte, amely ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyott.
A Kúria megállapításai
A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét nem találta megalapozottnak.
A közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, 79/E. §-ában, 85/A. § l) pontjában meghatározott rendelkezések, valamint a garantált bérminimumot évenként meghatározó kormányrendeletek alapján. A Kjt. 66. § (9) bekezdés b) pontjában előírtaknak megfelelően 2013. augusztus 1-jétől a felperes garantált illetményének kellett elérnie a garantált bérminimumnak megfelelő összeget.
A kinevezés szerinti illetményben a feleknek meg kell állapodniuk. A jogszabály kötelező rendelkezésén alapuló rész a garantált illetmény és a pótlékok, míg a garantált illetményt növelő részre, azaz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési kötelezettség terheli, intézkedését a közalkalmazottal jogszerűen közölnie kell.
A munkáltató a közalkalmazott illetményét (a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együttes összegét) egyoldalú intézkedésével 2016. évben sem állapíthatja meg alacsonyabb összegben, mint az előző évi illetményt jogerősen megállapító ítélet. Ez az elv változatlan jogszabályi környezetben a jövőre nézve is irányadó.
(lb.hu)
[htmlbox kjt_kommentar]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
