Közel 400 milliós vagyoni kárt okozott illegális műsorszórással három férfi


A Nagykanizsai Járási Ügyészség vádat emelt három férfi ellen, aki 2015 júniusa és 2020 júniusa között televíziós szolgáltatók szervereire rácsatlakozva létrehozott egy olyan, saját weboldalon működtetett online streamingszolgáltatást, amellyel 21 televíziós csatorna szerzői jogait sértették meg közel 400 milliós vagyoni hátrányt okozva – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség hétfőn.

A közlemény szerint az elsőrendű nagykanizsai vádlott és budapesti bűntársa egy weboldalt hozott létre, majd a másodrendű vádlott fővárosi lakásában kialakított technikai háttérrel 21 televíziós csatorna jogtulajdonosainak engedélye nélkül végzett műsorszórást. A szolgáltatást a felhasználók a weboldalon történő regisztrációval tudták igénybe venni előfizetési díj kifizetésével.

A vádlottak több mint 3000 felhasználó részére nonstop elérhető, online tv-szolgáltatást kínálták, 112 magyar nyelvű csatornával. Az alapcsomag díja 2000 forint volt havonta, az extra csomagért 5000 forintot kellett utalni a regisztrált felhasználóknak a harmadrendű vádlott számlájára.

Az ügyészség szerint a bűnbanda tagjai az illegális műsorszórásból befolyó bevételen osztoztak. Huszonegy tévécsatornának, mint a szerzői jogok tulajdonosainak közel 400 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség a vádlottakkal szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette, valamint pénzmosás bűntette miatt emelt vádat – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.