Közérdekű munkára ítélték Budaházyt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ítélték közérdekű munkára Budaházyt.


A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. április 4-én ítéletet hirdetett a Budaházy György ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult megismételt büntetőeljárásban – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből (amelyben Budaházy B. Györgyként szerepel).

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét állapította meg, ezért 50 nap közérdekű munkára ítélte. A vád szerint 2009. március 15-én a Budapest, V. kerület, Március 15-e téren tartott ünnepi rendezvényt követően a tömeg megindult a híd felé szorosan követve B. György vádlottat. Az odaérkező rendőri egység a vádlottat az akkor már oszlani kezdett tömegből kiemelte, melynek során a vádlott rúgással, hátra fejeléssel, valamint a híd lábának történő megtámasztással a testének hátra vetésével kívánta az intézkedést megakadályozni. A vádlott az eljárás minden szakaszában következetes vallomást tett, védekezése során a rendőri intézkedés jogszerűségét vitatta, a rúgást nem ismerte el, a hátrafejelésről pedig előadta, hogy nem akart szándékosan megfejelni senkit, a haját kívánta hátravetni, ez tűnhetett hasonló mozdulatnak. Azt nem vitatta, hogy a lábát kitámasztva hátra rúgta magát, azonban következetesen állította, hogy a jogszerűtlen intézkedés által okozott fájdalomból próbált szabadulni. A bíróság az ítélet indokolásában elmondta, hogy a tényállás megállapításához személyi- és tárgyi bizonyítékokat együttesen kellett mérlegelnie. Személyi bizonyítékként tanúvallomások, míg tárgyi bizonyítékként hang- és képfelvételek álltak rendelkezésre, a bíróság meghallgatta a tanúkat és megtekintette a felvételeket.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

A tanúvallomások kapcsán a bíróság kiemelte, hogy az intézkedést foganatosító rendőr tanúk vallomásai a rúgásról bizonytalanok voltak, azokból nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a vádlott szándékosan követte volna el ezt a cselekményt. A hátrafejelés kapcsán a meghallgatott rendőr tanúk állították, hogy láttak ilyen mozdulatot, azonban azt ők sem tudták megerősíteni, hogy ez a vádlott részéről szándékos lett volna. Ezért a bíróság a tanúvallomások alapján e két cselekményről azt állapította meg, hogy azok minden kétséget kizáróan nem bizonyíthatóak.

A bíróság arra is kitért indokolásában, hogy a vádlotti oldalon álló úgynevezett „nem rendőr” tanúk vallomásaiban súlyos ellentmondások voltak felfedezhetők, érezhetően nem tudtak elfogulatlan vallomást tenni a vádirati cselekményekről. A rendelkezésre álló hang-és képfelvételek alapján a bíróság álláspontja szerint azzal, hogy a vádlott a rendőri intézkedést erőszakos magatartásával akadályozni, gátolni kívánta, elkövette a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint a neki fel nem róható időmúlást, ezért szabott ki a vádlottal szemben – fizikai munkakörben történő – 50 nap közérdekű munka büntetést. Az ítélet nem jogerős, a tárgyaláson jelen lévő ügyész súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.