Közigazgatási perrendtartás: egyeztet a tárca


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő pénteken egyeztet a pártokkal az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási bíráskodásról.


Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptember 2-ára, péntekre hívta egyeztetésre a pártok frakcióit, hogy áttekintsék az önálló közigazgatási bíráskodás újbóli szabályozását.

A szaktárca közleményében kiemelte, a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő – a Kúria alatt elhelyezkedő – közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

Az IM emlékeztetett: Trócsányi László miniszter már az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti 2014. június 3-i miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. A közigazgatási perrend létrehozása céljából az IM kodifikációs nagybizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A közigazgatási perrendben szereplő közigazgatási felsőbíróság létrehozása érdekében a bírósági szervezeti törvények módosítása is szükséges – írták.

Az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése a rendszerváltás elmaradt adóssága – áll az IM közleményében.

Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy a stratégiai kabinet elfogadta az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését a közigazgatási perrendtartás bevezetéséről, ami ellen csütörtökön több ellenzéki párt – a DK, a PM és az MLP – tiltakozott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.