Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kozma Ákost, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesét javasolja az alapvető jogok biztosának Áder János köztársasági elnök.
A jelölésről szóló dokumentum pénteken került fel a parlamenti honlapra.
A mellékelt önéletrajz szerint Kozma Ákos az ELTE jogi karán végzett, 1997-ben tett jogi szakvizsgát. 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese.
Jogászi pályáját ügyvédként kezdte, 1996 és 2013 között egyetemi oktatóként is dolgozott, oktatott tantárgya az alkotmányjog volt.
1998 és 2002 között kormányzati tisztségeket töltött be: az igazságügyi tárcánál miniszteri kabinetfőnök, a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Belügyminisztériumban az EU Integrációs Hivatal vezetője volt. 2001 és 2002 között a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt vezette.
A posztot 2013 szeptembere óta Székely László tölti be, aki az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára.
Az alaptörvény szerint az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja; egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!