Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kozma Ákost, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesét javasolja az alapvető jogok biztosának Áder János köztársasági elnök.
A jelölésről szóló dokumentum pénteken került fel a parlamenti honlapra.
A mellékelt önéletrajz szerint Kozma Ákos az ELTE jogi karán végzett, 1997-ben tett jogi szakvizsgát. 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese.
Jogászi pályáját ügyvédként kezdte, 1996 és 2013 között egyetemi oktatóként is dolgozott, oktatott tantárgya az alkotmányjog volt.
1998 és 2002 között kormányzati tisztségeket töltött be: az igazságügyi tárcánál miniszteri kabinetfőnök, a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Belügyminisztériumban az EU Integrációs Hivatal vezetője volt. 2001 és 2002 között a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt vezette.
A posztot 2013 szeptembere óta Székely László tölti be, aki az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára.
Az alaptörvény szerint az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja; egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(MTI)
A több mint négymillió, jelenleg az Európai Unióban élő ukrajnai menekült helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Európai Unió Tanácsa megállapodott a háború elől menekülőknek nyújtott, 2024 márciusában lejáró átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról 2025. március 4-éig – tájékoztatott az uniós tanács.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elfogadta csütörtökön a külföldről finanszírozott nonprofit szervezetek külföldi ügynökökké nyilvánításáról szóló törvény tervezetét annak ellenére, hogy azt külföldön és belföldön is sokan bírálták.
A szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság szerdai határozatát, amelyben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének a kollektív szerződéskötést szabályozó paragrafusának egy részét – tájékoztatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
