Közmunka: AB-hez fordult az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa szerint több szempontból aggályos az a felhatalmazás, amellyel élve az önkormányzatok a szociális támogatás feltételéként előírhatják és ellenőrizhetik a kérelmező lakókörnyezetének belső állapotát, rendezettségét. Szabó Máté ombudsman kezdeményezte annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát is, hogy automatikusan ki lehet-e zárni az érintetteket a közfoglalkoztatásból a tankötelezettség teljesítésével, valamint a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos mulasztás miatt.


A szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Előírható a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

Megvonható a szociális ellátás attól, aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben a lakókörnyezetét. Az alapjogi biztos két korábbi jelentésében is hiába kérte a túlzottan tág körű, alapjogilag aggályos felhatalmazás módosítását, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

Sérül a szociális biztonsághoz való jog

Az ombudsman szerint a jogállami követelményeket sérti, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése – a felhatalmazás túlságosan általános és bizonytalan megfogalmazása miatt – szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. A szabályozás nem egyeztethető össze a szociális biztonsághoz való joggal, mivel a támogatásra jogosultak a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmények miatt eshetnek el a megélhetési minimumot biztosító ellátástól.

Az állam szükségtelen módon és aránytalan mértékben avatkozik be a kérelmezők magánéletébe, amikor vizsgálhatóvá teszi a külvilág elől elzárt udvar, a lakásbelső állapotát és az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódja, életvezetése, magánszférája önkormányzati ellenőrzésére.

Nem érvényesül  az egyenlő bánásmód, sérül a jogbiztonság

Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán tekintette át a közfoglalkoztatási törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítását. Ez tartalmazza azt is, hogy három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, akivel szemben a tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve ha a lakókörnyezetét nem tartja rendben.

A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a közfoglalkoztatási jogviszonyt, és az érintett a kizárás három hónapjára a támogatástól is elesik.

Az alapvető jogok biztosa indítványban úgy érvel, hogy a közfoglalkoztatás „kétarcú” jogintézmény, amelyben (elsősorban a jogviszony létrejöttekor) egyaránt megjelennek szociális, valamint munkajogi elemek. A biztos szerint a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő közfoglalkoztatottak számára alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló garanciális szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, „életvezetési” szabályok megállapítása.

Az indítvány kiemeli, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok: azok a munka törvénykönyvének rendszerétől idegen, azzal nem összeegyeztethető változást eredményeznek a közfoglalkoztatott hátrányára, és súlyos jogalkalmazási bizonytalansághoz vezetnek.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve formálissá teszik és kiüresítik a jogorvoslati jog gyakorlását. E feltételek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is: a munkaviszony azonnali felmondásának ügyében ésszerű indok nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló emberektől.

Az ombudsman szerint az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése kapcsán egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó. Ez sérti tisztességes eljáráshoz való jogot.

A teljes indítvány itt olvasható.

(Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.