Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás miatt indított eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy dunakeszi férfival szemben, aki kriptovaluta-csalással okozott 53 millió forint kárt egy magyar fejlesztésű vállalkozásnak.
A rendőrség honlapjára szerdán feltett közleményben azt írták: a 27 éves férfi hibát fedezett fel egy ethereum-blokklánc alapú, magyar fejlesztésű kriptovaluta működésében. A hiba kihasználásával 2021. március 16-án néhány óra alatt saját kriptovalutájának mennyiségét képes volt korlátozás nélkül megtöbbszörözni. Így az eredetileg rendelkezésére álló százezer kriptovaluta-tokenből rövid időn belül mintegy 80 millió tokent hozott létre, amelyeket ezt követően elkezdett valódi pénzre váltani egy külföldi kriptovaluta-tőzsdén.
A blokklánc működési elvéből fakadóan a kibocsátó vállalkozás az eredeti tokenmennyiséget csak úgy tudta helyreállítani, hogy a hibásan létrehozott tokenek számának megfelelő, a cég tulajdonában lévő kriptovalutát megsemmisített. Ezzel a vállalkozásnak mintegy 53 millió forint kára keletkezett – írták.
A kiberbűnözés elleni főosztály nyomozói azonosították az elkövetőt, lefoglalták a bűncselekményhez használt eszközeit, majd kedden gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi részletes, feltáró jellegű vallomást tett – tartalmazza a közlemény.
A férfi a jogszerűtlenül létrehozott, még nem értékesített tokeneket, valamint a már átváltott tokenek ellenértékét visszautalta a kibocsátó cégnek, ezáltal az eredeti kárból mintegy 27 millió forint összeg megtérült. A gyanúsítottal szemben szabadlábon hagyása mellett folytatják az eljárást.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
