Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Huszonhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bazini székhelyű különleges bíróság M. Miroslavot, Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és barátnője két évvel ezelőtti, nagy botrányt és politikai viharokat is kiváltó meggyilkolása és egy további emberölés miatt hétfőn.
Az ítélet egy korábbi, 2016-ban elkövetett gyilkosságra is vonatkozik.
Juraj Novocky, az ügyben eljáró különleges ügyész – a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint – azért nem életfogytiglani, hanem 25 éves szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, mert a vádlott bevallotta a bűncselekményeket és a törvényszéki szakértők szerint esetében nem lehet teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy visszailleszkedjen a társadalomba. A bíróság viszont ennél is enyhébb, 23 évi fegyházbüntetést szabott ki tekintettel arra, hogy a vádlott együttműködött a hatóságokkal.
A záróbeszédek során Miroslav M. védője a bíróságra hagyta az igazságos ítélet kiszabását. A meggyilkolt újságíró családjának jogi képviselője, Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter úgy vélekedett: az ítélet révén ösztönözni kell az együttműködésre a jövőbeni vádlottakat.
Martina Kusnírová – Ján Kuciak újságíró ugyancsak meggyilkolt barátnője – családjának jogi képviselője, a több közismert peres ügyből jól ismert Roman Kvasnica viszont az életfogytiglani büntetés kiszabása mellett foglalt állást, mégpedig annak elrettetentő hatására hivatkozva.
A nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása januárban kezdődött. A vádlottak között van még a vádirat szerint a gyilkosság elkövetésében segédkező Sz. Tamás, a bűncselekmény megrendelésében közvetítő Zs. Alena, valamint a gyilkosság megrendelésével vádolt K. Marián nagyvállalkozó (mindhárman tagadják bűnösségüket), illetve a már decemberben egy külön perben 15 év szabadságvesztésre ítélt Andruskó Zoltán, aki ugyancsak közvetítői szerepet játszott a bűntényben. A most elítélt M. Miroslav januárban vallotta be a gyilkosságok elkövetését, így ügyét februártól külön tárgyalták tovább.
A vádirat szerint K. Marián azért határozta el Ján Kuciak megöletését, mert az újságíró több írást közölt az ő – a cikkek szerint bűnös – gazdasági tevékenységéről. A vád szerint a nagyvállalkozó 2017 végén rendelte meg a gyilkosságot Zs. Alenánál, aki ezután megkereste Andruskó Zoltánt. Ez utóbbinak 20 ezer eurós adóssága elengedését ígérte, akárcsak 50 ezer eurót az újságíró haláláért. Andruskó a bűntett kivitelezésével a korábban rendőrnyomozóként dolgozó Sz. Tamást és M. Miroslav volt hivatásos katonát bízta meg, akiknek 40 ezer eurót ígért a gyilkosság végrehajtásáért.
Andruskó korábban azt vallotta, azért fordult Sz. Tamáshoz és M. Miroslavhoz, mivel tudta, hogy 2016 végén egy rablás során már meggyilkoltak egy vállalkozót, Molnár Pétert.
Az áldozatokat 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, s azt heteken belül korábban sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához – köztük Robert Fico kormányfő lemondásához – és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
