Kulcsár-ügy: szerdán jön az ítélet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utolsó szó jogán bocsánatot kért Kulcsár Attila, a brókerügy elsőrendű vádlottja kedden Debrecenben, a Fővárosi Ítélőtábla Elek Balázs vezette másodfokú tárgyalásán.


„Mindenkitől elnézést kérek, akiknek problémát, kellemetlenséget okoztam” – mondta a volt bróker megjegyezve, hogy 14 éve, amióta az eljárás folyik, soha nem állította, hogy „makulátlan volt”.

Elismerve bűnösségét arra kérte a táblabíróságot: enyhítse az első fokon kiszabott ítéletét, hogy ne kelljen újra börtönbe mennie.

Kerék Csaba másodrendű vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, nem követett el bűncselekményt. Bitvai Miklós hetedrendű vádlott szerint okiratok bizonyítják, hogy nem is követhette el a neki felrótt bűncselekményeket, ő is ártatlannak mondta magát.

Az utolsó szó jogán a brókerügy hat vádlottja szólalt meg kedden a bíróságon. V. Szabolcs tizennegyed rendű vádlott kifejtette: nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, ezért felmentését kérte. Ártatlanságát hangoztatta N. Károly tizenötöd rendű vádlott is, míg B. Péter tizenhatod rendű vádlott Kulcsár Attilához fordulva azt mondta: „elfogadom a bocsánatkérést, de nem tudok megbocsátani”. Ő is felmentését kérte az ítélőtáblától. Az ügy további három vádlottja nem jelent meg a keddi tárgyaláson.

 

Holicska Dóra fellebbviteli ügyész a hétfői tárgyalási napon azt kérte a táblabíróságtól, hogy Kulcsár Attila esetében a kiszabható 5-10 év büntetési tétel felét meghaladó, a többi vádlott esetében a büntetési tétel minimumához közelítő szabadságvesztést szabjon ki.

Az Elek Balázs vezette büntetőtanács öt tárgyalási napot tűzött ki, de mivel hétfőn és kedden befejeződtek a perbeszédek, az ügyben szerdán jogerős ítéletet hirdetnek Debrecenben.

Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve nyújtották be a vádiratot.

A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.

Kulcsár Attilát 2008-ban sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt az akkori Főváros Bíróság nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. 

Mintegy két év múlva, 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely 2015-ben hozott ítéletében a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést Kulcsár esetében hat év hat hónapra csökkentette.

A megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól – az azóta elhunyt – Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlottat, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, a vesztegetés vádja alól pedig Forró Tamás vállalkozót, újságírót.

A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük sikkasztás miatt Kerék Csaba másodrendű vádlott 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és többen voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezés született.

A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. A vádlottak közül többeket 150-250 millió forint körüli vagyonelkobzással, többeket pedig sok tízmillióssal sújtottak első fokon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.