Különleges jogot kaphatnak a lengyelek Ukrajnában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A törvényjavaslat szerint a különleges jogi státus hasonló lehet ahhoz, amit Lengyelországban vezettek be az ukrán állampolgárok támogatására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a parlament ülésén bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén – számoltak be ukrán híradások.

Az állampolgárokkal egyenlő jogok

Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.

„Figyelemmel arra a törvényre, amelyet Lengyelországban fogadtak el az Ukrajnából ideiglenesen áttelepült személyekről, és amely valójában egyenlővé tette Ukrajna állampolgárait Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Ennek megfelelően Ukrajnában az államfő kezdeményezésére, mondhatni hasonló törvényt fogadnak el” – fejtette ki a szóvivő.

Nyikiforov hozzátette, hogy a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseiről még korai beszélni, mert még kidolgozás alatt áll, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé.

AZ UNIAN emlékeztetett arra, hogy március 16-án Lengyelországban életbe lépett az a jogszabály, amely rendelkezik az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az országba érkező ukrajnai állampolgárok támogatásáról. A hírügynökség ismertetése szerint a törvény szabályozza az ukránok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét és a számukra nyújtott átfogó támogatást.

Testvérekké lettek

Közben vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét. „Ma a szabad világ arca Ukrajna arca” – hangoztatta Duda. „Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét” – szögezte le a lengyel államfő. A liga.net kiemelte, hogy Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.

A Jevropejszka Pravda tudósításában kiemelte még, hogy Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett „csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit. Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat „most vizsgázik abból, mit jelentenek számára a deklarált értékek”. Leszögezte, hogy minden lehetséges módon előmozdítja Ukrajna uniós csatlakozását, és „nem hagyja abba az erőfeszítéseket mindaddig, amíg Ukrajna e szó teljes értelmében az Európai Unió tagja nem lesz”.

Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette még, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést. Megjegyezte, hogy mára az ukrán városok a lengyelek testvérvárosaivá váltak, és testvérekké az ukrán és a lengyel nép, valamint a két ország”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.