Különösen nagy értékben csaltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdetett az F. T. és tizenegy társa ellen indult, több rendbeli, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, közvetett tettesként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. 


A bíróság a tizenegy vádlott közül a XI. és XII. rendű vádlottak kivételével mindannyiukat bűnösnek találta, és börtönbüntetésre ítélte.

A vádirat szerint 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. között az I. rendű vádlott több zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságból álló cégcsoportot hozott létre és működtettet, amelyek gazdasági vezetését a II. rendű vádlott végezte.

A cégcsoportban a névleges tisztségviselők az I. rendű vádlott családtagjai, rokonai voltak, akik nem rendelkeztek valós információval a vállalkozások működéséről. A III. és IV. rendű vádlott 2005 és 2010 között szintén az egész ország területére kiterjedő, fiktív számlák kiállítását végző bűnözői csoportot működtetett, amelynek az volt a célja, hogy tényleges gazdasági tevékenységet nem végző belföldi és külföldi gazdasági társaságok beiktatásával, színlelt szerződéssel és azt alátámasztó valótlan tartalmú okiratokkal, jól prosperáló cégek adófizetési kötelezettségeit jutalék ellenében jogosulatlanul csökkentsék. Az ügyben érintett cégek egy részénél valós gazdasági tevékenység nem folyt, számlagyárként működtek.

Az I. rendű vádlott holdudvarába tartozó három gazdasági társaság a III. és IV. rendű vádlottak cégétől fiktív számlákat fogadott be adófizetési kötelezettségének csökkentésére. A III. és IV. rendű vádlottak cége ugyancsak fiktív számlákat fogadott be a IX. és X. rendű vádlottak irányítása alatti cégektől.

Az I. rendű vádlott cégének raktárkészlete nem a valós értéket mutatta, a csak papíron felhalmozódott áru eltüntetésére az V. és VI. rendű vádlottak segítségével Szlovákiában került sor. Bizonyított, hogy a szlovákiai cégeknél nem folyt valós gazdasági tevékenység, valós beszállítóik nem voltak, az általuk kibocsátott számlák nem hitelesek, valamint az áfa levonása sem történt meg. A vádlottak így közel másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A bíróság az ítélet indokolása során elmondta, hogy titkos információ gyűjtés folyt az ügyben már 2008-tól, a nyomozás elrendelésére pedig 2010-ben került sor. A titkos információk begyűjtése során szerzett adatokat a haladéktalan feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt a bíróság nem vehette figyelembe. A bíróság rendelkezésére álló bizonyítékok láncolata – úm. szakértői vélemények, tanúvallomások, jogsegély anyagok stb. – alapján a vádlottak bűnössége kétséget kizáróan megállapítható volt.

[htmlbox beszedleiro]

 

A bíróság részletesen ismertette a vádlottak által folytatott üzleti tevékenységeket, azok szerepét a vádban megfogalmazott bűncselekménnyel kapcsolatban. Tételesen indokolta a terheltek védekezéseinek elutasítását, kiemelve a felmerült ellentmondásokat, illetve az azokat cáfoló tanúvallomásokat. A bíróság több olyan, a bizonyítási eljárás során felmerült momentumot is kiemelt, amelyek szintén a vádlottak bűnösségét igazolták. A nyomozás során kiderült például, hogy a szlovákiai gyümölcsszállításokhoz papíron megjelölt teherautók a fiktív szállítás időpontjában már régen szétszedett állapotban egy MÉH-telepen voltak, valamint szintén a vádat igazolta az is, hogy a vizsgált számlák jelentős részének sorszámai szorosan követték egymást.

A Törvényszék úgy határozott, hogy a feltárt bizonyítékok és tanúvallomások a XI. és XII. rendű vádlottak kivételével kétséget kizáróan igazolják a terheltek bűnösségét. F. T. I. rendű vádlottat a bíróság 5 év börtönbüntetésre, a II. rendű vádlottat 4 év, a III. és IV. rendű vádlottakat 6-6 év börtönbüntetésre, az V. rendű vádlottat 4 év, a VI. rendűt 2 év 4 hónap, a VII. rendű vádlottat pedig 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A VIII. és X. rendű vádlottak 2 éves börtönbüntetését a bíróság 5 év próbaidőre felfüggesztette.

A IX. rendű vádlott 3 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Ezen felül a bíróság a vádlottakat különböző időtartamokra eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint többüket határozott időre eltiltotta gazdasági társaságban vezető tisztség betöltésétől. A terheltek meghatározott körét a bűnügyi költségek differenciált megfizetésére kötelezte. A büntetések kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte a tetemes időmúlást, valamint több vádlottnál azok egészségi állapotát. Súlyosító körülményként vette figyelembe ugyanakkor a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát, a szervezett, üzletszerű elkövetést, valamint több terhelt esetében a büntetett előéletet. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség több vádlott esetében súlyosításért, a vádlottak többsége pedig a kiszabott büntetés enyhítéséért, illetve felmentésért jelentett be fellebbezést. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.