Külügyi megállapodások, mini-Dubaj, emlékévek – hazározatok a Parlamentből


Elfogadta az Egyesült Arab Emírségekkel kötött gazdasági megállapodást kedden az Országgyűlés. A képviselők 2025-öt Klebelsberg Kunó és Jókai Mór emlékévévé nyilvánították.

Kihirdették a Magyarország és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) közötti székhely-megállapodást

Az Országgyűlés által 182 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül kedden elsőként elfogadott javaslat értelmében Magyarország a CEPOL rendelkezésére bocsátja az Üllői út 114-116. szám alatt található BIF Tower épületet határozott időtartamra, 2033. december 31-ig, biztosítva annak kormányhatározatban meghatározott költségeit.

A törvény szerint az ügynökség épületei és helyiségei mentességet élveznek a házkutatás, az igénybevétel, az elkobzás és kisajátítás, illetve a zár alá vétel minden formája alól, továbbá a CEPOL, annak eszközei, bevételei és más vagyontárgyai adó- és vámmentességet élveznek.

Gazdasági megállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel

Az Országgyűlés 134 igen 43 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.

Az együttműködés kiterjed az ipar, a kereskedelem és a piac, a beruházások, az idegenforgalom, a logisztika és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, az ingatlanok, valamint a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság területére.

A megállapodás kiemeli a budapesti Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztését. A magyar fél a megállapodásban vállalja, hogy a fejlesztési területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak értékesíti, és a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti, valamint hogy megvalósítja a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. A megállapodás részeként épülhet fel a „mini-Dubaj” néven elhíresült projekt.

Az Egyesült Arab Emírségek arra tett vállalást, hogy ösztönzi az általa kijelölt gazdasági szervezetet 5 milliárd euró összegű városfejlesztési beruházás megvalósítására, beleértve Rákosrendező vasútállomás megépítését.

Külügyi tárgyú törvények

Hét külügyi tárgyú törvényt is módosít az a javaslat, amelyet az Országgyűlés 151 igen 23 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett fogadott el. A változtatások technikai jellegű módosítások és a gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítások mellett a külszolgálati törvény hatályát kiegészítik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar állampolgárságú állandó és egyéni teljes jogú tagja részére adományozható rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal.

Szintén módosulnak a kulturális diplomatákra, valamint a kulturális intézet működésével kapcsolatos feladatokat ellátó adminisztratív és technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok.

A jogszabály új rendelkezést léptet érvénybe a tartós külszolgálatra történő felkészülés rendjére és annak megszűnésére, szerepel benne a felelősségre vonási eljárásokkal kapcsolatos jogi helyzetek rendezése, és kiegészíti a tartós távolléti formák körét. A jogszabály a konzuli védelemről szóló törvény kapcsán az uniós ideiglenes útiokmányok felhasználására is tartalmaz pontosítást.

Klebelsberg Kunó-emlékév

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 2025. év Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánításáról szóló kormányzati határozati javaslatot, Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából.

Az országgyűlési határozat szerint gróf Klebelsberg Kunó kiemelkedő kultúr- és tudománypolitikus volt, aki egyszerre tűzte ki célul a tudományos intézményrendszer és az iskolahálózat nagyarányú fejlesztését.

Klebelsberg 1922-től 1931-ig tartó vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején rendkívüli munkát végzett, oktatás-, tudomány-, sport- és kulturális politikája máig ható, maradandó értékeket teremtett; azon 20. századi magyar államférfiak közé tartozik, akik szellemi hagyatéka megkerülhetetlen – áll az indoklásban.

Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy Klebelsberg Kunó születése 150. évfordulójának megünneplésével méltó módon lehessen tisztelegni szellemi nagysága és államférfiúi erényei előtt.

Jókai Mór-emlékév lesz 2025

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította a kormány kezdeményezésére a 2025-ös évet, a kiemelkedő magyar író születésének 200. évfordulója alkalmából.

Az indoklás szerint Jókai Mór munkássága és máig ható eleven szellemi öröksége kultúránk kitörölhetetlen része, a vele való foglalkozás az anyanyelvápolás, az identitásőrzés nemzetmegtartó feladatának is minőségi forrása lehet.

Kihirdették a WHO nemzetközi egészségügyi rendszabályainak módosítását

Az Országgyűlés 172 igen, 6 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett kihirdette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi rendszabályainak módosítását, amelyet a koronavírus-világjárvány tapasztalatai alapján kezdeményeztek. A módosítások a világjárványok jobb előrejelzését, a gyorsabb válaszadást szolgálják.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.