Kun-Mediátor-ügy: folytatódott a per


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódott a karcagi álbróker, Dobrai Sándorné ellen indított per csütörtökön a Szolnoki Törvényszéken. A tavaly novemberben kezdődött eljárás várhatóan az év végéig tart, még tanúk sorát idézik bíróság elé a nagyszabású csalássorozat tárgyalására. 


A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség tavaly június 9-én 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és a számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat Dobrai Sándorné ellen. A vádirat szerint az asszony a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. vezetőjeként a cég tizenöt éves működése alatt az ügyfeleit tévedésbe ejtve 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

A médiában Bróker Marcsiként emlegetett 64 éves nő 1999 nyarától 2015 tavaszáig kínált kedvező pénzügyi befektetési lehetőséget ügyfeleinek, elsősorban Karcagon és környékén. Akik éltek az ajánlattal, azokkal cége nevében szerződést kötött, és vállalta, hogy az átutalt vagy átadott pénzeket havi 1-1,75 százalékos hozamot garantálva pénzintézeteknél köti majd le. Dobrai Sándorné azonban megtévesztette ügyfeleit, mert az utazásszervezésre és valutaváltásra alapított Kun-Mediátornak nem volt engedélye erre a szolgáltatásra, és az akkori gazdasági, pénzügyi viszonyok között nem is volt reális esély az ígért hozam elérésére. 

[htmlbox BDT]

 

A szájhagyomány útján jó üzletasszonynak tartott Dobrai Sándorné az ügyfelektől átvett pénzt nem helyezte el pénzintézeteknél, hanem saját és családja életvitelének költségeire fordította, valamint – fenntartva a jó üzletmenet látszatát – ügyfelei egy részének kifizetésére használta fel. 

A vádlott még nem tett vallomást, de a váddal kapcsolatban tett észrevételében kifogásolta a nyomozóhatóság munkáját: véleménye szerint nem az igazság kiderítése volt a céljuk, csak az, hogy minél hamarabb lezárják az ügyet. Elmondta, bízik abban, hogy a bírósági eljárásban kiderül az ártatlansága, mert lehet, hogy hibázott, de bűnt nem akart elkövetni. Csupán végezte a napi tevékenységét, próbált minél több nyereséges tranzakciót végrehajtani, teljesíteni a cég által vállalt kötelezettségeket – állította.

Az ügyben a vádirat 1700, a nyomozati anyag pedig 60 ezer oldalt tesz ki. A bíróság elé idézendő tanúk száma több mint kétszáz, eddig a tizedüket hallgatták meg, az elsőfokú ítélet 2018 végére várható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.