Kúria: a tényleges életfogytiglan az alkotmányos jogrend része

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2015. július 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon – derül ki a Kúria jogegységi határozatából. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része – mondta ki a legfőbb bírói fórum a jogegységi határozatban.


Közleményükben azt írták: “a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria (…) 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot”. Hozzátették: az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.

A Kúria rögzítette azt is, hogy a jogegységi határozat emellett értelmezését adja a nemzetközi emberi jogi szerv döntése alapulvételével történő felülvizsgálati eljárás és határozathozatal rendjének, tartalmának, korlátainak. Ebben a körben kifejtette, hogy a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatala nem közvetlenül az egyezmény alapján, hanem az emberi jogi szerv döntésének magyar jogrendszerbe beillesztésével, a büntetőeljárási törvény szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásával, az egyezménysértéssel nem érintett hatályos jogszabályok alkalmazásával történik.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az MTI egy héttel ezelőtt számolt be arról, hogy a Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt.

Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A magyar szabályozás ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Ilyenkor először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.

A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.

Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását. Lázár János jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Álegyház nevében szervezett piramisjátékot
2018. szeptember 20.

Piramisjáték szervezése miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy férfival szemben, aki magát egy új egyház vezetőjének kiadva gyűjtött pénzt - közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Tárgyalás nélkül kapott életfogytiglant a gyilkos
2018. szeptember 20.

Tárgyalás nélkül ítélték jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre a 33 éves K. A.-t, aki februárban agyonvert egy hajléktalan nőt a debreceni Nagyerdőben - tájékoztatott a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője.

Marad a “Stop Soros”
2018. szeptember 19.

A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Ab-hez és az EJEB-hez fordul a Magyar Helsinki Bizottság
2018. szeptember 19.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság - közölte a civilszervezet szerdán közleményben.

Ahmed H. pere: petícióban kér enyhítést az Amnesty
2018. szeptember 19.

Petíciót adott át az Amnesty International (AI) két küldöttje az Igazságügyi Minisztérium (IM) képviselőjének kedden Budapesten, a tárca épületében a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. ügyében a minősítés megváltoztatásáért, a büntetés enyhítéséért.