Kúria: átérezzük a devizaperek jelentőségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria azt javasolta, hogy az értékhatár alatti perekben is lehessen felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, ha jelentős elvi kérdés merül fel – közölte a legfelsőbb bírói fórum.


Több jogalkalmazó szerv képviselői előzőleg a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos kérdésekről folytattak megbeszélést az igazságügyi minisztériumban.

A Kúria Polgári Kollégiuma folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket, azok mennyiségi alakulását és főként az azokban felmerülő többrétegű, összetett jogi problémákat, és erről rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt – írták.

A Magyar Bankszövetség által elkészített javaslat is mutatja ennek a kérdésnek az összetettségét. Amennyiben a megoldáshoz szükséges konkrét jogszabály-tervezetek elkészülnek, azok szakmai véleményezését a Kúria a szokásos eljárási rendben megteszi – áll a Kúria közleményében.

A Kúria maga is átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét, ezért javasolta a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítását. Így lehetőség nyílna – kivételes esetben – azokban az értékhatár alatti perekben is felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, amelyekben jelentős elvi kérdés merül fel. (Felülvizsgálati eljárást a jogerős bírói döntésekkel szemben lehet kezdeményezni a Kúrián.)

A minisztérium épületében tartott megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a tárca három államtitkára, két helyettes államtitkára, továbbá Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke, Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke, valamint a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, és a Legfőbb Ügyészség képviselői.

Navracsics Tibor a megbeszélést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.