Kúria: az EB felvetésének a bírói kirendelésről nincs köze a valósághoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság (EB) a bírák kirendelésének gyakorlatát kifogásoló felvetésnek „nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze” – közölte a Kúria szerdán.

A közlemény megfogalmazása szerint a Kúria „csodálkozással” értesült arról, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon, így a Kúrián. A kommüniké különösen furcsának nevezte, hogy a kifogás mindössze néhány héttel azután merült fel, hogy az Országos Bírói Tanács áprilisban a kérdésről hatásköri vitát folytatott.

A Kúria meggyőződésének nevezte, hogy a „felvetésnek nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze”.

Kifejtették: kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul.

A magasabb fokú bíróságra, így a Kúriára történő kirendelés más esetben a bíró szakmai fejlődésének és tapasztalatszerzésének is eszköze, azaz „a személyes gyarapodását” szolgálja – folytatták.

A közlemény szerint mindkét eset átmeneti, belátható végű, határozott ideig tartó intézkedés, a kirendeléshez pedig mindkét esetben a bíró egyetértése és a két érintett bíróság elnökének hozzájárulása szükséges. „Bármelyik nyilatkozat hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor, vagy annak visszavonása esetén a kirendelést meg kell szüntetni” – jelezték.

Felidézték, hogy az elmúlt években valóban több bírót rendeltek ki a Kúriára. Ennek okaként a közleményben a koronavírus-járványt jelölték meg, amely „kihatással volt nemcsak a bírósági ügyérkezésre, de az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is”.

Beszámoltak arról is, hogy amint a járványhelyzet lehetővé tette, a Kúria – a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően – folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és ezzel együtt a kirendelések megszüntetéséről.

„Tény persze az is, hogy a pályázatok kiírása után +független+ szervezetek azonnal megfogalmazták a vádat, hogy a Kúria bírói állományának kicserélése történik” – írták, hozzátéve, hogy az álláspályázatok kiírása jelenleg is folyamatos.

A Kúria közölte azt is, hogy a következő két hónapban, még a nyári ítélkezési szünet előtt náluk megszűnik az utolsó hosszú távú kirendelés is. „Ennek oka azonban nem a minden valóságot vagy ésszerű alapot nélkülöző kritika, hanem a Covid-járványhelyzet aktuális szintje” – zárták a kommünikét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).