A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kúria: fizetni kell a gyöngyöspatai roma diákoknak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jár az összesen mintegy 100 millió forint kártérítés annak a mintegy 60 gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert – mondta ki a Kúria kedden meghozott ítéletében. Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket – a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot – a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.
Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket.
Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak.
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – áll a Kúria közleményében.
(MTI)