Kúria: fizetni kell a gyöngyöspatai roma diákoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jár az összesen mintegy 100 millió forint kártérítés annak a mintegy 60 gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert – mondta ki a Kúria kedden meghozott ítéletében. Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.

Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket – a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot – a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.

Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket.

Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak.

A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – áll a Kúria közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 5.

Elfogadás küszöbén az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.