Kúria: nem volt garázdaság a menekültrugdosás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. október 30.
Címkék: , , ,
Rovat:
Bűncselekmény hiányában felmentette kedden a Kúria a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól azt az operatőrt, aki 2015. szeptember 8-án Röszke külterületén lábon rúgott két migránst – közölte a Kúria sajtótitkársága.

Azt írták, hogy a vádlott cselekménye nem valósított meg garázdaságot.

Felidézték, hogy az operatőr az illegális bevándorlásról tudósított a szerb-magyar határszakasz közelében, és a rendőri intézkedés elől elfutó több száz migráns rohama közben két embert lábon rúgott, egyet pedig megkísérelt megrúgni.

A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok megsértették a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt bűnfelelősségét megállapították, és vele szemben intézkedést (próbára bocsátást) alkalmaztak.

A megvádolt operatőr cselekménye – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét, ám olyan jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt, amely a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki.

A szabálysértés azonban már elévült, ezért az eljárást meg kellett szüntetni – emelte ki a Kúria.

A bíróság a védő okfejtésével szemben a jogos védelem – mint büntethetőségi akadály – megállapíthatóságára nem látott okot, és döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama.

“Amikor a terhelt ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó” – fogalmaztak.

Azt írták, az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmas magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűncselekményi alakzatát. Ez történt a vizsgált esetben is.

Közölték, hogy az eseményről utólag a médiában megjelent tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem.

“Az utólagos hírverés által előidézhető hangulati hatások az ítélkezésen kívüli, bíróság által nem értékelhető következmények” – olvasható a közleményben.

A Szegedi Törvényszék tavaly októberben jogerősen garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta az operatőrnőt, aki szerkesztő munkatársával az N1TV megbízásából a migrációs válságról készített anyagot.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést