Kúria – Régi-új igazságügyi kultúrkörben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria idei tervei szerint összesen nyolc joggyakorlat-elemző csoport veszi górcső alá a hazai bíróságok ítélkezési munkáját, így a közérdekű adatok kiadásával és az adatvédelemmel kapcsolatos perektől kezdve a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslaton át a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatig – hangzott el hétfőn a Kúria Teljes Ülésén, ahol Darák Péter elnök kiemelte: a legfőbb bírói fórum számára 2017 az új eljárási kódexekre való felkészülésről szól.

Darák Péter, a legfőbb bírói fórum elnöke január 30-ára hívta össze a Kúria Teljes Ülését. A tanácskozásnak jelképes helyszín adott otthont, hiszen a tanácskozást az egykori Igazságügyi Palota, jelenleg a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületének dísztermében tartották. Az ülésen mások mellett részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és Hajdu István az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke, valamint Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Vékás Lajos jogászprofesszor, akadémikus és Lábady Tamás jogtudós, volt alkotmánybíró. Számára az ülés első, nyilvános részének ünnepélyes záróaktusaként Darák Péter Amicus Curiae emlékérmet adományozott. A Kúria bírája 2016 emlékérmet Csere Katalin, a Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnöke, a Kúria tisztviselője 2016 emlékérmet pedig Halász Jenőné, Piroska vehette át az elnöktől.

[htmlbox BDT]

Ami az ülés tartalmi részét illeti, Darák Péter bevezetőjében értékelte az elmúlt évek igazságszolgáltatás illető változásait, emlékeztetett arra, hogy 2017-tel lezárul a 2011-es alkotmányos változások utáni első öt esztendő, ami e mozgalmas időszak értékelésére és átgondolására készteti a bírói kart, így a Kúriát is. A kérdés: vajon teljesültek-e az igazságszolgáltatás szereplőinek korábban megfogalmazott várakozásai, beigazolódtak-e esetleges félelmei? Emlékeztetett az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Paczolay Péter szavaira, aki 2014-ben úgy fogalmazott, egy új korszak kezdetén vagyunk, mely magán viseli az útkeresés jellegét. Épp ezért döntő kérdés, hogy a jogállam bástyája, a Kúria miként találja meg helyét a megváltozott viszonyok között. A lendület, a kezdeményezőkészség, a nyitottság és a dinamizmus pedig különösen nagy értéket jelent ebben a kezdeti időszakban. Darák Péter visszaidézve az újjáalakuló Kúria 2102. április 3-ai Teljes Ülésén elmondott ünnepi beszédét, amelyben azt a reményét fogalmazta meg, hogy az új hatáskörű Kúria intézményi lehetőségei megteremtik a korszerűség és a hatékonyság esélyét. Akkor arról biztosította bírótársait, hogy ítélkezési és intellektuális teljesítményük a Kúria szellemi értékeinek fontos része.

Az elnök ezután arról beszélt, hogy a kezdeményezések, a kihívások, a választások és az új módszerek, valamint a konzultáció éve után az újjáalakult Kúria idén kezdi meg működésének hatodik évét, melyben az intézmény újabb jelentős változásra készül. A Kúria számára ez az esztendő az új eljárási kódexekre való felkészülésről szól. Lehetővé válik, hogy a Kúria visszatérhessen abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer működése, a jogegység szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja. Az e változásra való felkészülés mint feladat kivételes, iránya pedig évtizedekre meghatározza a Kúria működését. A színvonalas megoldások megtalálása a szervezet bíráinak szellemi teljesítményén múlik, különösen azt a szellemiséget szem előtt tartva, miszerint Az igazság a hatalom talpköve.

Darák Péter, a Kúria elnöke szerint az intézmény visszatérhet abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer működése, a jogegység szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja

Idén nyolc joggyakorlat-elemző csoport kezdi meg a munkáját. Darák Péter után ezek felkért vezetői ismertették a kijelölt témákat és a szakmai munka hipotézeseit. Baka András kúriai tanácselnök irányításával a közérdekű adatok kiadásával, az adatvédelemmel kapcsolatos joggyakorlatot veszik górcső alá. Ahogy fogalmazott, ez ma az egyik leginkább közérdeklődésre számot tartó jogterület, ezért az olyan alapvető fogalmakat kell tisztázni, mint amilyen a közhatalmat ellátó szerv. Ideértendő a jogalanyiság meghatározása, azaz: mely állami-önkormányzati szerv tartozik ebbe a körbe. A munka másik fontos állomása a korlátozások értelmezése lesz, elemezni kell például az üzleti titokra hivatkozás jogalapját, hiszen ez gyakori ok az adatkiadás megtagadásakor. Végül arra is választ kell adni, a törvény alapján mely költségek indokoltak és melyek nem az adatkiadással kapcsolatban. Az elemzés természetesen érinti az alkotmányos alapelvek, az Infotörvény és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának összevetését is.

Orosz Árpád, a Polgári Kollégium helyettes vezetője a jegyző birtokvédelmi eljárásával kapcsolatos munkacsoportot irányítójaként elmondta, bár 2012 óta birtokvédelmi eljárási ügyek nem kerülhetnek felülvizsgálati szakba, ennek ellenére a Kúriának segítenie kell az ilyen típusú ítélkezést. Különösen az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése és a szomszédjogok immár önálló törvényi szabályozása miatt. Az elemzésbe indokolt a járási bíróságok, valamint a két budapesti központi bíróság bíráinak bevonása az elemzésbe.

Makai Katalin tanácselnök, a rokontartás szabályaival kapcsolatos bírói gyakorlatot elemző munkacsoport vezetője rámutatott, a szülőtartásra vonatkozó jogszabály nagyon sok embert érint, és kifejezetten sok ügy kerül a Kúriára, ez indokolja az elemzését, ahol arra is választ keresnek, szükséges-e a vonatkozó jogszabály módosítása. Hozzátette, az e területen ítélkező bírák nehéz helyzetben vannak, hiszen például a tartásdíj megállapításakor – szemben a ’80-as évekkel – ma már nemcsak a törvényeket kell helyesen alkalmaznia, hanem a társadalmi-gazdasági viszonyokat. A tartásdíjra kötelezett szülők gyakorta hivatkoznak alacsony jövedelemre, vagy arra, hogy maguk is idős szüleik segítségére szorulnak, miközben végzettségük szerint jól jövedelmező állásuk lehet(ne).

Tallián Blanka tanácselnök a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírói gyakorlattal foglalkozó munkacsoportot irányítja majd. Kiemelte, jelentős koncepcionális változások, új jogintézmények jöttek létre az elmúlt évek változásai nyomán. Az új munka törvénykönyve (Mt.) és az új Ptk. alapján lényegében most alakul ki a bírói gyakorlat ezen a területen, ezt mutatja az is, hogy a Kúriára 2016 decemberéig kevés ilyen típusú felülvizsgálati kérelem érkezett. Ennek ellenére vagy épp ezért érdemes foglalkozni a kérdéssel – benne a kiemelkedően rossz bírói ítéletek elemzésével –, hiszen több esetben a törvényi kommentárok is tartalmaznak eltérő értelmezéseket. Az elemzéshez az elsőfokú ítéleteket már begyűjtötték, a másodfokúak beszerzése pedig jelenleg is tart.

Tóth Kincső tanácselnök a közigazgatási perek hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgáló csoport vezetőjeként kifejtette, megvizsgálják például azt, hogy mennyire vezethetőek vissza a hatályon kívül helyezések a földforgalmi szabályozás hibáira, illetve az eljárási szabályok hiánya mennyiben felelős a hatályon kívül helyezésekért. Mivel a közigazgatási bíróságok regionális szerveződésben működnek, ezért az elemzés alá vont ítéleteket nemcsak szakterületenként, hanem régiós bontásban is vizsgálják majd.

 

Balogh Zsolt kúriai bíró a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatot elemző csoport vezetője lesz, aki elmondta, az összes, csaknem ötszáz választási és népszavazási döntést megvizsgálják. A kérdés aktualitását a közelgő parlamenti, majd az azt követő önkormányzati választások adják, tekintettel a megváltozott népszavazási és választási törvényre. Az elemzés során áttekintik például azt, hogy a kampányban mi tekinthető véleménynek és tényállításnak, a népszavazásnál a párhuzamossági moratórium és a tiltott tárgykörök ügyét, a választási eljárásban pedig a plakátok és a médiamegjelenések gyakorlatát.

Márki Zoltán tanácselnök a harmadfokú eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot áttekintő munkacsoport irányítójaként hangsúlyozta, ilyen típusú elemzés az elmúlt sok évtizedre visszamenőleg nem történt. A harmadfok nem lehet formális – emelte ki a vizsgálat tárgyának jelentőségéről szólva.

Végül Feleky István kúriai bíró a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlattal kapcsolatos munkacsoport vezetőjeként elmondta, ez egy olyan jogterület, ami „nem ért fel” a Kúriáig, egyedi esetekkel szinte soha nem találkozik a legfőbb bírói fórum, de vannak róla ismeretei. Az elemzés fő iránya egyébként a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok áttekintése lesz.

---