Legfőbb Ügyészség: kész az intézményi stratégia


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb reform előtt áll az ügyészség, az eddigiek után most a szakmai munkát támogató funkcionális területek működésének javítása a cél.


Sajtótájékoztatón ismertették november 18-án a „Legfőbb Ügyészség Intézményi Stratégiájának elkészítése” elnevezésű ÁROP projektet az Igazságügyi Palota magasföldszinti dísztermében. Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes köszöntője után Eperjes Krisztián főtitkár és projektvezető a stratégiaalkotás jelentőségéről beszélt a Legfőbb Ügyészség intézményi működésének fejlesztésében. A címben megjelölt projekt lényeges pontjait pedig Tanács Zoltán, az IFUA Horváth és Partners Kft. szakértője mutatta be.

A projektre azért van szükség, mert a szakmai eredményesség magas színvonalának fenntartása megköveteli az ügyészi szervezettől, hogy erőforrásaival ésszerűen és rugalmasan, a szervezeti működés hatékonyságának növelése révén gazdálkodjon. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a meglévő fejlesztési forrásokat tervezetten és célzottan kell felhasználnia a működési feltételek javítása érdekében.

Olyan modernizációról van itt szó, mely nem előzmény nélküli. A XXI. század hajnalán már két reform előzte meg ezt a mostani projektet. 2000-ben egy olyan szervezeti reformra került sor, mely figyelemmel volt az új struktúrára, 2003-ban pedig az európai uniós csatlakozásnak megfelelően, működési reform valósult meg.

A mostani projekt elsősorban a szakmai munkát támogató funkcionális területek működésének javítása érdekében született. A mögötte álló intézményi stratégia 10 komplex stratégiai akciót tartalmaz, ezeken belül pedig 36 fejlesztési célkitűzést, melyek mindegyike az intézményi működést javítaná. A fő cél 2020-ig, hogy az ügyészség megújult informatikai infrastruktúrával rendelkezzen, és javuljanak a humánerőforrás gazdálkodási feltételei is.

A stratégiai célok meghatározását úgynevezett SWOT-elemzés előzte meg, melynek során megállapították, hogy az eredményes és hatékony ügyészi munkavégzéshez bizonyos problémákat meg kell oldani. Például az ügyészség szakrendszereinek jelentős része korszerűtlen, IT-szervezete jelenlegi formájában nem alkalmas a komolyabb fejlesztésre, az informatikai alkalmazások fejlesztési modellje korszerűtlen és gazdaságilag nem hatékony. Egyenlőtlen a munkaterhelés is, amit a kötött javadalmazási rendszer nem kompenzál, s amit az ügyészek országon belüli alacsony mobilitása felerősít.

Emellett korszerűtlen a teljesítménymérés és -értékelés. A funkcionális területek szabályszerűen működnek, de kevésbé jellemző rájuk az alaptevékenység szolgáltató szemléletű támogatása. Az adminisztratív tevékenységek dominálnak a menedzsment helyett. Az esetenként túlformalizált működés és kommunikáció a funkcionális területen a hatékonyság ellen hat. A társszervekkel sem mindig hatékony az együttműködés.

Az ügyészségi stratégia megvalósítása sok területen jelentős változásokat hoz majd a szervezeten belül. Ezért a jövőbeni fejlesztés hat kérdéskör mentén történik:
– a stratégiai menedzsment fejlesztése;
– az alaptevékenység fejlesztése;
– a szervezet és működés fejlesztése;
– HR-fejlesztések;
– informatikai fejlesztések;
– az infrastruktúra fejlesztése.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

Az önkormányzati intézmények integritását ellenőrizte az ÁSZ

Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy összefüggés van az intézmények integritási kontroll szintje és az intézményt irányító szerv típusa között, így arra is rámutatott, hogy a társulás kevésbé eredményesen képes ellátni – jó gazda módjára – az irányító szervi feladatát.