Lemondott a bírósági végrehajtói kamara elnöksége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöksége – közölte Schmidt Zoltán elnök .


A kamara elnökségének mandátuma 2015 májusában jár le, de pénteken az elnökség valamennyi tagja írásban benyújtotta lemondását – közölte Schmidt Zoltán, megerősítve a Magyar Nemzet szombati információját.

A lemondás – a kamara működőképességének fenntarthatósága érdekében – a következő elnökség megválasztásával lesz hatályos. A döntés indoka a teljes kamarai szervezet megújulása, a lehető legnagyobb és hosszú távú legitimitás biztosítása, annak érdekében, hogy olyan elnökség folytathassa a munkát, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot kapja a kamarai tagságtól – közölte az elnök.

A lemondás nem jelent változást a kamara munkájában, az elnökség köteles a jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátni úgy, hogy az új elnökség munkáját már ne befolyásolja, mozgásterét meghagyja. A kamara elnöke azt is tudatta, hogy az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve, a szükséges előkészítő munkák elvégzése után a lehető legkorábbi időpontra össze akarja hívni a tisztújító közgyűlést.

Schmidt Zoltán kérdésre válaszolva közölte, hogy a kamara a jogszabályok szerint együttműködik a felügyeletet gyakorló minisztériummal és Szekeres Judit miniszteri biztossal, törekszik a korrekt szakmai kapcsolat fenntartására, és eleget tesz a törvényi előírásoknak.

Három hónapja jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik ahogy kellene.

A miniszter december elején kinevezte Szekér Juditot, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A kamarát a tárca átvilágította, sajtóhírek szerint a napokban nyilvánosságra kerülhet az erről szóló jelentés. Idén jogszabályok lépnek hatályba a terület újraszabályozása érdekében. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.