Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények módosítását jelentette be a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), a párt képviselői kétféle változást ismertettek csütörtöki parlamenti sajtóértekezletükön.
A módosításokat a bíróságok szervezetéről szóló, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényben hajtanák végre – közölte Marek Ast képviselő. Az elsőként említett, tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek.
A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugalmazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére.
A nők esetében a 65 éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők – a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően – 60 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak, ha így döntenek – részletezte Ast.
A képviselő rámutatott: a javasolt módosítás megfelel az Európai Bizottság (EB) elvárásainak, amely az uniós szabályozást sértőnek minősítette a különböző nyugdíjkorhatárt rögzítő megoldást.
Az ismertetett módosítások azokat az elvárásokat is teljesítik, amelyeket „a közvélemény egy része, valamint a bírói körök egy része” megfogalmazott – mondta Ast, hangsúlyozva, hogy a PiS alkotmányosnak tartja a jelenlegi előírásokat is.
Mint közölték, a módosítások részleteit azután ismertetik, hogy a tervezetet a szejmben benyújtották.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Keddi válaszlevelében Varsó elutasította azokat a fenntartásokat, amelyeket az EB egyebek között a bírósági reform ügyében tavaly decemberben elindított, 7. cikk szerinti eljárás keretében megfogalmazott, jelezve egyúttal nyitottságát a hatályos jogszabályok kiértékelésére és a további párbeszédre.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozik Brüsszelben. A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap ezzel kapcsolatban megírta: a lengyel kormány arra számít, hogy májusig sikerül a brüsszeli testülettel megegyeznie a 7. cikk szerinti eljárás visszavonásáról. Ez jobb megoldás lenne, mint az eljárás szavazati úton való lezárása, annak ellenére is, hogy diplomáciai források szerint Varsó legalább hat uniós tagállam támogatását tudhatja maga mögött – vélte a lap.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!