Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2020. május 6-ig – elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását és 2020. augusztus 6-ig annak a nőnek a bűnügyi felügyeletét, akiket a hétvégén a 28-as villamoson elkövetett emberölés kapcsán gyanúsítanak.
A megalapozott gyanú szerint a terheltek és a sértett 2020. április 3-án késő este a 28-as villamoson utaztak. Az egyik férfi terhelt meg akarta simogatni a sértettel együtt utazó férfinál lévő kistermetű kutyát, amit a sértett nehezményezett, ezért szóváltás alakult ki a terhelt és a sértett között. A szóváltás közben a terhelt leköpte a sértettet, majd dulakodni kezdtek, ami során a terhelt elővett egy kést. A sértett barátja ezt észlelve a sértett védelmére kelt, azonban ezt a másik férfi gyanúsított megakadályozta és egy alkalommal arcon ütötte. A kést tartó gyanúsított ezt követően mellkason szúrta a sértettet, aki a sérülés következtében a helyszínen életét vesztette. A dulakodás hangjaira a villamos vezetője megállította a szerelvényt, amelyről a gyanúsítottak futva elmenekültek. A női gyanúsított az emberölés tettesétől átvette a kést és a ruházatába, majd egy közterületi virágládába rejtette.
A két férfi gyanúsított cselekménye bizonyítottsága esetén emberölés bűntettének megállapítására lehet alkalmas, amelyet egyikük bűnsegédként követett el. A női terhelt cselekménye pedig emberöléssel kapcsolatos bűnpártolás bűntettének megállapítására lehet alkalmas.
Az ügyészség a két férfi letartóztatását és a nő bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta.
A terheltek a bűncselekmény elkövetése után elmenekültek a helyszínről. Hármójuk közül csak ketten rendelkeznek bejelentett lakóhellyel, azonban ott egyikük sem tartózkodik: mindhárman hajléktalan életmódot folytatnak és bizonytalan egzisztenciális körülmények között élnek. Az eljárás során adat merült fel arra is, hogy a női gyanúsított megélhetését nem legális jövedelemforrásból, hanem prostitúcióból biztosítja. A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekményekért kiszabható büntetés mértéke a két férfi esetében 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, míg a nő vonatkozásában 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a gyanúsítottakkal szemben fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
A két férfi gyanúsított többszörösen büntetett előéletű. Egyikük – a gyanú szerinti bűncselekmény tettese – többszörös visszaesőként, feltételes szabadságra bocsátás és más büntetőeljárások hatálya alatt vált gyanúsíthatóvá, legutóbb 2020. január 5-én szabadult. Bár a női terhelt büntetlen előéletű, ellene jelenleg több büntetőeljárás van folyamatban. Minderre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában a terheltek újabb bűncselekményt követnének el.
A két férfi esetében a bűncselekmény jellegére, kiemelkedő tárgyi súlyára, a gyanúsítottak életmódjára és rendezetlen személyi körülményeire, valamint a szökés, elrejtőzés, továbbá a bűnismétlés közeli és reális veszélyére tekintettel a letartóztatás elrendelése szükséges és indokolt, enyhébb kényszerintézkedés nem lenne alkalmas a szökés, és bűnismétlés veszélyének kiküszöbölésére. A nő terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya azonban nem indokolja a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazását, esetében a bűnügyi felügyelet elégséges és szükséges mértékű intézkedés a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok biztosításához.
A végzés a női gyanúsított vonatkozásában végleges, míg a két férfi és védőik fellebbezést jelentettek be a döntéssel szemben.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!