Letöltendőt kapott a beteg gázoló

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék 2017. március 10-én 1 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította annak a férfinak a büntetését, aki 2013 augusztusában Budapesten, az Örs Vezér téren okozott halálos közúti balesetet.

A vádlott az általa vezetett személygépkocsiban egy kereszteződésben rosszul lett, epilepsziás rohamot kapott és elvesztette az uralmát a jármű felett. A gépjármű folyamatosan gyorsulva, védőoszlopokat kidöntve elütötte az aluljáró lépcsőfeljáróján, illetve a járdán közlekedő gyalogosokat, akik közül az egyik a baleset következtében elhunyt, egy maradandó fogyatékosságot eredményező súlyos sérüléseket, további egy személy 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést, míg két sértett könnyű sérüléseket szenvedett.
 

Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó közúti baleset okozásának vétségében és egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől és kötelezte a bűnügyi költség viselésére. Az ügyben a bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vádlottnál bekövetkezett epilepsziás roham és a vezetésre való alkalmatlansága felróható-e neki, illetve ehhez kapcsolódóan megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége.

[htmlbox BDT]

 

A vádlott és a tanúk vallomásai, az orvosi dokumentáció, valamint a vádlottat korábban kezelő orvosok vallomásai és az igazságügyi orvosszakértők szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy epilepsziás megbetegedésben szenved. A másodfokú bíróság a szóbeli indokolása során kiemelte, hogy a vádlott az eljárás során elismerte, hogy gyermekkora óta fennálló epilepsziában szenved. Ennek ellenére nem kezeltette magát, a háziorvosát sem tájékoztatta a betegségéről, az azzal kapcsolatos zárójelentéseket nem mutatta meg, ugyanis tisztában volt vele, hogy ha a betegsége kiderül, akkor az orvosi vizsgálatok a gépjárművezetésre alkalmatlanságát állapíthatják meg. Az évente két alkalommal előforduló éjszakai rohamokat követően nem keresett fel neurológiai szakrendelést, és a házi orvosa által alvászavarra felíratott, epilepszia kezelésére is szolgáló gyógyszert – melynek a több mint 10 évvel ezelőtt kiírt napi adagja egy 5 éves gyermek kezelésére lenne egyébként elegendő – sem szedte megfelelően. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vádlott tudatos gondatlansággal követte el a bűncselekményt, azzal, hogy a betegsége kezelésére nem mutatott együttműködési hajlandóságot az orvosokkal és 14 éven át nem vett részt a betegségével kapcsolatos kivizsgáláson, illetve a felírt gyógyszert önkényesen nem az előírásoknak megfelelően szedte, és tisztában volt azzal is, hogy a gyógyszer megvonása korábban már nappali epilepsziás rohamot váltott ki nála, vállalta a roham kialakulásának folyamatosan fennálló veszélyét.

Tehát annak tudatában vett részt a közúti közlekedésben, hogy a jármű biztonságos vezetésre képtelen állapota bármikor bekövetkezhet, azonban könnyelműen bízott annak hátrányos következményei – így egy epilepsziás roham és azzal összefüggő közlekedési veszélyhelyzet – elmaradásában. A másodfokú bíróság a vádlott alanyi bűnössége fokára, a bűncselekmény jelentős tárgyi súlyára is figyelemmel, továbbá a társadalmi szempontból fontos generális prevenció érvényesülése miatt is indokoltnak látta, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés időtartamát 1 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosítsa. Egyetértett a másodfokú bíróság az egészségügyi és közlekedés pszichológiai szempontból is járművezetésre alkalmatlan vádlott közúti járművezetéstől végleges hatállyal történő eltiltásával is. Az ítélet jogerős

---