Liptai Claudiát közokirat-hamisításért ítélték el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen elítélte a Fővárosi Törvényszék Liptai Claudiát közokirat-hamisítás miatt hétfőn. A színésznő, televíziós műsorvezető azért kapott több mint egymillió forintos pénzbüntetést, mert elhunyt édesanyja mozgáskorlátozott-igazolványát használta egy parkolásnál.


A Fővárosi Törvényszék helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi februári döntését, amelyben bűnösnek találta Liptai Claudiát és 150 napi tételnyi, naponként 7 ezer forintos pénzbüntetést rótt ki rá.

Az eljárás adatai szerint Liptai Claudia a Centrál Színház Pletykafészek című előadásának főszerepét alakította a vádbeli estén, 2011. április 13-án, amikor gépkocsijával a művészbejárótól nem messze, a VI. kerület Révay utcában leparkolt.

A büntetőperben még az elsőfokú eljárás során tanúként meghallgatott fotóriporter elmondta: a művésznőre várakozott kollégájával, mert arra számítottak, hogy előadás után rajtakapják egy férfi ismerősével, és fényképes riportot készíthetnek. Ez a tervük ugyan meghiúsult, de várakozás közben a tanú lefényképezte a színésznő parkoló gépkocsiját, benne a jól látható mozgáskorlátozott-igazolvánnyal. Utóbb kiderült, hogy az igazolványt 2010 tavaszán állították ki Liptai Claudia édesanyja részére, aki 2010 augusztusában, a vádbeli eset előtt háromnegyed évvel elhunyt.

Az esetről 2011. április 16-tól a bulvármédiában megjelenő cikkek nyomán Liptai Claudia akkori jogi képviselője közleményt juttatott el a nyilvánossághoz, mely szerint a művésznő elnézést kér a történtekért, és vállalja a következményeket.

A nyomozás során Liptai Claudia már tagadta bűnösségét, és részben azzal védekezett, hogy a rokkantkártyát kegyeleti okokból, édesanyja emléke miatt hordta magánál, részben pedig azzal, hogy többnyire igazolhatóan mobiltelefonon egyenlítette ki a parkolási költséget, a vádbeli estén pedig parkolójegyet vett, a rokkantigazolvány feltehetően a napellenzőből eshetett véletlenül a szélvédő mögé, mikor becsapta a jármű ajtaját. A büntetőperben a vádlott már nem tett vallomást, a másodfokú tárgyaláson nem is jelent meg. Ugyancsak nem vett részt a hétfői tárgyaláson az ügyészség képviselője, a vádhatóság már elsőfokon tudomásul vette a döntést.

Liptai Claudia védője elsősorban azt vitatta, hogy védence szándékos bűncselekményt követett el, továbbá azt mondta: bizonyíték sem szól ügyfele ellen. Az ügyvéd szerint eljárási hibák is történtek az ügyben, például nem rögzítette az elsőfokon eljárt bíróság, hogy kiknek a vallomásait fogadta el. A védő elsősorban felmentést, illetve az ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

A törvényszék azonban úgy vélte: az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta és valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot értékelt, valamint részletesen beszámolt arról, hogy a döntését mire alapozta.

A bíró indoklása során azt mondta, „a történet egyszerű”, a vádlott nem volt jogosult használni a parkolási igazolványt, és amikor a jogosultság időpontja megszűnt, le kellett volna azt adnia. Azzal kapcsolatban, hogy Liptai Claudia korábban azt állította, hogy volt neki jegye, a bíró azt mondta: ilyet nem mutatott be az eljárás során. A törvényszék szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádlott szándékosan elkövette a közokirat-hamisítást, hiszen nem volt jogosult az igazolvány felhasználására.

Az ügyvéd által kifogásolt pénzbüntetés mértékére vonatkozóan a bíró azt mondta: a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos jogszabály szerint 30-540 napi tétel közötti volt a pénzbüntetés mértéke, vagyis a bíróság az alsó értékhez közelítő napi tételszámot állapított meg.

Liptai Claudia védője a bíróságról távozóban újságíróknak nem kívánt nyilatkozni, de előrevetítette, hogy felülvizsgálati kérelemmel fognak élni a jogerős döntéssel szemben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.