Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország az adóelkerülés visszaszorítása érdekében büntetheti ugyan azokat, akik jogszerűtlenül használnak külföldi, például szlovák rendszámot, de az Európai Bíróság szerint nem elvárható, hogy valaki a helyszínen igazolja, hogy jogszerűen használja a rendszámot – derül ki az Európai Bíróság hétfői közléséből.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék sajtószolgálata közölte, hogy egy októberben született végzés szerint ha valaki csak valamivel később tudja bemutatni az igazoló iratokat, arra nem szabható ki ugyanakkora bírság, mintha valóban jogszerűtlenül, a hazai regisztrációs és gépjárműadó megkerülése céljából használt volna külföldi rendszámot. „E szankciót nyilvánvalóan aránytalannak kell tekinteni az adott jogsértéshez képest, amely egyértelműen kevésbé súlyos, mint a gépjármű nyilvántartásba vételének elmulasztása” – állapítja meg október 10-én kelt végzésében az Európai Unió Bírósága.
A Kovács Ferenc Tibor által a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság ellen indított eljárásban a magyar kormány azzal érvelt: a büntetés célja az, hogy azok, akik állandó magyarországi lakhellyel vagy székhellyel rendelkeznek ne tudják kijátszani a Magyarországon üzemben tartott gépjárművek után fizetendő regisztrációs és gépjárműadó megfizetésére vonatkozó kötelezettségeiket. A felperest osztrák munkáltatójától kapott járművel igazoltatták és büntették meg a magyar rendőrök, mert nem tudta a helyszínen igazolni, hogy jogszerűen jár osztrák rendszámú autóval, de később ezt megtette. Az eljárásban arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok korlátozták az uniós szerződés által garantál szabad mozgáshoz való jogát.
„Az adócsalás elleni küzdelem közérdeken alapuló olyan kényszerítő indoknak minősül, amely igazolhatja a szerződés által biztosított szabad mozgás gyakorlásának korlátozását” – húzza alá a végzésben az Európai Bíróság, amely azt is megállapítja, hogy a magyar szabályozás alkalmasnak tűnik a regisztrációs adó és a gépjárműadó tekintetében az adócsalás elleni küzdelem célkitűzésének megvalósítására.
Azt viszont egyáltalán nem tartja megalapozottnak a bíróság, hogy kötelező a helyszíni ellenőrzésnél azonnal igazolni a jogszerű használatot, és ennek hiányában azonnal akkora bírságot szabnak ki, mintha az illető nem helyezte volna szabályosan forgalomba a járművét Magyarországon, mintha jogellenes külföldi rendszámmal, vagy rendszám nélkül közlekedett volna.
„E szabályozást úgy kell tekinteni, mint amely meghaladja az e cél eléréséhez szükséges mértéket” – derül ki a végzésből, amely szerint az adócsalás és -elkerülés ellen úgy is fel lehetne lépni, ha az igazolást a közúti ellenőrzést követő „rövid időn belül” bemutatják.
Kiderül a bírósági iratokból az is, hogy a magyar kormány a perben azzal érvelt, hogy a jogszerű rendszámhasználatot igazoló dokumentumok azonnali, helyszínen való bemutatása azért szükséges, mert a közúti ellenőrzés során a vezető jogosítványát és a jármű forgalmi engedélyét is köteles azonnal, a helyszínen bemutatni, ahogy azt is köteles igazolni, hogy van kötelező biztosítása.
2013. december 5: Adónap |
---|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A bíróság megállapítása szerint ugyanakkor ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert a jogosítvány, a forgalmi engedély azonnali, helyszíni bemutatása, s a kötelező biztosítás meglétének igazolása nem az adócsalás elleni küzdelmet, hanem a közúti közlekedés biztonságát szolgálja.
(Forrás: MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!