Lúgos orvos: még nincs eljárás a levél miatt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A „lúgos ügyben” az iratokhoz csatolt, valótlan tartalmú levél miatt egyelőre nem lehet büntetőeljárást indítani – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész az MTI-vel szerdán. Hozzátette: az alapügy jogerős befejezése után azonban az ügyészség haladéktalanul elbírálja a hamis tanúzás miatt tett feljelentést.

A „lúgos támadásként” ismert ügyben – amelyben egy orvost azzal vádolnak, hogy 2013-ban bántalmazta, majd lúggal öntötte le volt barátnőjének nemi szervét – a Kúria június közepén új másodfokú eljárást rendelt el. 

A Kúria előtti eljárásban az ügy vádlottjának védője egy 2017. május 2-án kelt levelet csatolt, amelyben a levél írója azt állította, hogy 2016-ban az egyik híradásban a sértett nőt kísérő egyik emberben felismerte azt a férfit, aki őt korábban – még mielőtt bevonult a büntetés-végrehajtási intézetbe – meg akarta bízni a „lúgos támadás” elkövetésével. 

A levélben írtakkal kapcsolatban az abban érintett férfi tett feljelentést – írta Ibolya Tibor. Hozzátette: a feljelentés büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettére utal. A Fővárosi Főügyészség beazonosította a levél íróját és megállapította azt is, hogy a levél valótlan tartalmú. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek azonban a feljelentést el kellett utasítania, ugyanis a büntető törvény szerint a hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg nem fejeződik be az az ügy, amelyben ezt elkövették (az úgynevezett alapügy), büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható (az ügy jelenlegi szakaszában ez a hatóság a bíróság). Vagyis a hamis tanúzás miatti eljárás lefolytatásának jelenleg törvényi akadálya van.

A főügyész tudatta: az alapügy jogerős befejezését követően a feljelentést az ügyészség haladéktalanul elbírálja.

A „lúgos ügyben” az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, aki a bűncselekmény elkövetése idején egy fővárosi kórház igazgatója volt. Az elsőfokú bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. A Kúria azonban június közepén hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új másodfokú eljárás lefolytatását írta elő az ítélőtáblának.

(MTI)

---