Magániskolák: a tanár és a párhuzamos törvények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításával, azaz a pedagógus életpálya bevezetésével azokat a magániskolákat, alapítványi, egyházi iskolákat is elérte a változás szele, amelyeket nem érintett a Klebersberg Intézményfenntartó Központba való átszervezés. Ezek az iskolák a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, esetükben az Mt. munkaviszonyra vonatkozó általános szabályait együtt kell alkalmazni a közoktatási, köznevelési jogszabályok ágazati munkajogi előírásaival.

2013. szeptember 1. előtt mindez azt jelentette, hogy az alkalmazás speciális feltételeire az Nkt. 66. §-a vonatkozott, a 67-68. § pedig a vezetőkkel szembeni követelményeket tartalmazta. Emellett hatályban volt még a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [Kotv.] szerint a kötelező órák [Kotv. 16. § (4) bekezdés és 1. sz. melléklet], valamint a többletfeladatok ellátásáért járó keresetkiegészítés szabálya [Kotv. 118. § (12) bekezdés]. Ezeken túlmenően azonban a pedagógusok foglalkoztatásának feltételei, különösen a munkabér meghatározása, a felek – csak az Mt. által korlátozott –  szerződéses szabadságának körébe tartozott.

Az életpálya érvényesülése a munkaviszonyban álló pedagógusok körében

2013. szeptember 1-jén hatályba léptek az Nkt. pedagógus életpályára vonatkozó rendelkezései. A 64. § (3) bekezdés rögzíti, hogy az Nkt. biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét – mégpedig nem csak az állami, önkormányzati fenntartású intézményeknél, hanem a magánintézményeknél, egyházi, alapítványi iskoláknál foglalkoztatottak esetében is. Az Nkt. hatálya ugyanis rájuk is kiterjed [Nkt. 2. § (3) bek.].

Az Nkt. 64. § (4) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat öt fokozatba lehet és kell besorolni: gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár. A besorolás munkaköralapú, vagyis annak, a pedagógus által megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettségnek, állam által elismert szakképesítésnek, szakképzettségnek, a nevelő, oktató munka ellátásához közvetlenül kapcsolódó doktori címnek, tudományos fokozatnak, akadémiai tagságnak, szakmai gyakorlatnak alapján történik, amely a pedagógus által betöltött munkakörhöz valóban szükséges.

2013. szeptember 1-jével az első besorolást azonban nem a fentiek, hanem az Nkt. 97. § (20) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály alapján kell végrehajtani. Ekkor még csak a következő két fokozat egyikébe kerülhet a pedagógus: aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt pedagógus I. fokozatba, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt gyakornok fokozatba kell besorolni. A pedagógus I-nél magasabb fokozatok csak meghatározott szakmai gyakorlati idő, külön minősítés, portfólióvédés alapján érhetők el, a törvényben meghatározott átmeneti idő elteltével kell majd a szükséges minősítési eljárásokat lebonyolítani.

A gyakornoki idő számításának, valamint a minősítési eljárásnak a részletes szabályait a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

A besorolás másik eleme a fizetési kategória, amely a jogosító időtől függ [Nkt. 64. § (5) bek.]. A jogosító idő nem azonos a gyakornoki idővel! A jogosító időt mind a közalkalmazott, mind a munkavállaló pedagógusok esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] 87/A. §-a alapján kell megállapítani, vagyis minden olyan idő beszámít, ami egyébként a közalkalmazotti besorolásnak is alapját képezi.

Munkabér és pedagógus illetmény

A fenti pedagógus fokozatokhoz az Nkt. 7. mellékletében szereplő számítással meghatározandó garantált illetmény-összegek tartoznak. Az Nkt. szabályai csak az „illetmény” kifejezést alkalmazzák, a munkabérre nem utalnak: ebből látszik, hogy a jogalkotó elsődlegesen a közalkalmazotti jogviszonyban álló, állami vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó pedagógusokat tartotta szem előtt.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az Nkt. 64. § és a 7.melléklet szabályait ne kellene alkalmazni a munkaviszonyban álló pedagógusokra: rájuk e rendelkezések hatálya ugyanúgy kiterjed, mint a közalkalmazott kollégáikra. Ugyanez érvényes az Nkt. 8. mellékletében felsorolt, pedagógusoknak járó pótlékokra is: azok megilletik a munkaviszonyban álló tanítókat, tanárokat is.

Az Nkt-nak az, a bevezetőben említett keretszabálya, miszerint rendelkezéseit az Mt-vel együtt kell alkalmazni, nyitva hagy bizonyos dilemmákat. Vajon az Mt. hatálya alá tartozó pedagógusoknak továbbra is munkabér jár, vagy ezentúl az Nkt. szerint ők is illetményre lesznek jogosultak? Álláspontunk szerint önmagában a két törvény együttes alkalmazásának elvéből nem vezethető le, hogy a munkabért felváltaná az illetmény, csupán arról van szó, hogy az Nkt. szerinti illetménytételek kvázi minimálbérként viselkednek a magániskola, egyházi, alapítványi iskola és a pedagógus között fennálló munkaviszonyban fizetendő bér tekintetében. Vagyis: munkaviszonyban álló pedagógus sem kereshet kevesebbet, mint amit az Nkt. a vele azonos munkakörben, képesítési és egyéb feltételekkel rendelkező közalkalmazott pedagógus számára előír. (Annak természetesen továbbra sincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló, szerződéses szabadságuknál fogva, a törvényes minimumnál magasabb összegű munkabérről állapodjanak meg.)

Munkajogi kérdés válasz csomag

 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.