Magyar devizahiteles ügyben döntött az EU bírósága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizaalapú kölcsönök bizonyos típusainak részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, ezen műveletek nem tartoznak tehát a befektetők védelmére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá – állapította meg az Európai Unió Bírósága egy magyar ügyre vonatkozóan csütörtökön közzétett ítéletében.


A luxembourgi székhelyű intézmény közleménye szerint az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár autóvásárlás finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötött a Banif Plus Bankkal. A házaspár a Ráckevei Járásbíróság előtt indított eljárás keretében annak a megállapítását kérte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartoznak, és következésképpen a banknak mint hitelintézetnek értékelnie kellett volna a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságát és megfelelőségét.

A Ráckevei Járásbíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy egy olyan devizaalapú kölcsön nyújtása, mint amely az alapügy tárgyát képezi, tekinthető-e befektetési szolgáltatás nyújtásának, amely tekintetében viszont az irányelv vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A magyar bíróság továbbá arra a kérdésre kereste a választ, hogy ezen rendelkezések be nem tartása a kölcsönszerződés semmisségét eredményezi-e.

Az uniós bíróság megállapította, hogy mivel a kölcsönvevő kizárólag fogyasztási cikk vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez szükséges összeghez kíván jutni, és célja nem árfolyamkockázat kezelése vagy devizaárfolyam-spekuláció, a szóban forgó műveletek nem befektetési szolgáltatások megvalósítására irányulnak. Egyébiránt az irányelv értelmében önmagukban e műveletek sem tekinthetők ilyen szolgáltatásoknak – olvasható a közleményben.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

Ezenkívül a szóban forgó árfolyamműveletek olyan eszközhöz, a kölcsönszerződéshez kapcsolódnak, amely nem tekinthető pénzügyi eszköznek. A bíróság úgy ítéli meg, hogy e műveletek nem határidős ügyletre vonatkoznak, mivel tárgyuk nem pénzügyi aktívának a szerződés megkötésekor kikötött áron történő eladása. A jelen esetben a deviza értékét, amelyet figyelembe kell venni a törlesztőrészletek számításának céljából, nem előre rögzítik, hanem az egyes törlesztőrészletek esedékességének időpontjában alkalmazandó eladási árfolyam alapján határozzák meg.

A kihirdetett ítélet szerint a kérdést előterjesztő bíróság által végzendő vizsgálattól függően az ügyben szereplőhöz hasonló devizaalapú kölcsönök részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, vagyis az ilyen kölcsön nyújtása nem tartozik a befektetők védelmére vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek