Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) XXVII. Kongresszusának Magyarország lesz a házigazdája 2016. május 18. és 21. között. A kongresszus az európai jog aktuális kérdéseit tűzte napirendjére. A rendezvényről kérdezzük dr. Bándi Gyula tanszékvezető egyetemi tanárt, a PPKE JÁK Jean Monnet Kiválósági Központ igazgatóját, a szervezőbizottság elnökét.
Valójában mi a FIDE és mióta veszünk részt ennek munkájában?
A FIDE (Fédération Internationale pour le Droit Européen), az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége, 1964-ben alakult meg Brüsszelben, az európai joganyag és a kapcsolódó intézmények fejlesztése, kutatása, népszerűsítése céljára. A Szövetség tevékenységének gerincét az egyes európai országokban működő tagegyesületek tevékenysége adja, közös események szervezésével, az információcsere elősegítésével, az integrációs jog fejlődése során felmerülő kérdések közös tanulmányozásával. A FIDE magyar tagszervezetét 2004-ben jegyezték be, létrehozása kapcsán ki kell emelni dr. Czuczai Jenőt, a brugge-i College of Europe vendégprofesszorát, jelenleg az EU Tanács vezető jogászát, aki alapítóként állandó tagja a FIDE Kormányzótanácsának, dr. Kecskés Lászlót, az európai jog Jean Monnet professzorát, dr. Martonyi János tanszékvezető egyetemi tanárt, volt külügyminisztert, míg dr. Várnai Ernő és dr. Király Miklós professzorok a magyar egyesület elnökei voltak az elmúlt évek során. Az egyesület jelenlegi elnöke dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, alelnök: dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, a PPKE JÁK dékánja.
Bándi Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
Mit jelentenek a kongresszusok a FIDE életében és az európai jogban?
A FIDE célkitűzései megvalósításának legfőbb eszköze a kétévente megrendezésre kerülő kongresszus, amely a kezdetektől azonos forgatókönyv alapján zajlik. Megszervezése nagy presztízsű vállalkozás, hiszen az európai jog kérdéseinek tárgyalása mellett ráirányítja a figyelmet a vendéglátóra, annak elismerését is jelenti. A FIDE európai elnöki tisztét mindig azon ország nemzeti egyesületének elnöke látja el a két éven át, amelyik a következő kongresszus szervezője. A 2014. évi, Koppenhágában megrendezett kongresszuson vette át a FIDE elnöki tisztet Darák elnök úr és ezzel Magyarország. Házigazdái vagyunk tehát a soron következő, immár XXVII. kongresszusnak, amelynek közvetlen szervezői feladatait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara látja el. A szervezésre létrehozott bizottság tagja dr. Kovács Péter egyetemi tanár, dr. Láncos Petra Lea egyetemi docens és dr. Szabó Marcel, tanszékvezető egyetemi docens. Az elnöki tisztet magam látom el, és a kar sok fiatal oktatója és kutatója is besegít a feladatokba. Az elnöklő nemzeti szervezet joga a kongresszus témáinak meghatározása, a FIDE Kormányzótanácsának egyetértésével. A kongresszusnak három vezérmotívuma van. Az egyes témák az ún. Általános Jelentéstevők által elkészített kérdőívek köré csoportosíthatók. Ezekre a nemzeti tagegyesületek által felkért szakértők adnak választ, melyeket az Általános Jelentéstevők foglalják össze. Az Intézményi Jelentéstevők az EU egyes intézményeit képviselik. Az így megszületett több száz oldalas kötetek előzetesen a résztvevők rendelkezésére állnak, alapot adva a három félnapos ülésen zajló érdemi vitára. A budapesti konferencia az első, ahol a kötetek elektronikus hozzáféréssel érhetők el, a Wolters Kluwer kiadásában, támaszkodva annak speciális szolgáltatására, a WK Readerre.
Melyek a budapesti kongresszus témái?
A budapesti kongresszus három fő témája számunkra is kiemelkedő jelentőséggel bír:
– az európai bankunió az egyik legnagyobb lépést jelentheti majd az egységes európai pénzügyi piac létrehozásában;
– az uniós versenyjog magánfelek általi, illetve kollektív igényeinek érvényesítése átalakulást hozhat a fogyasztók igényérvényesítése és a kollektív keresetek területén;
– a hatáskörök és szabályozási feladatok Unió és tagállamok közötti megosztása segít annak meghatározásában, milyen eszközökkel biztosítható a szubszidiaritás elvének betartása, a nemzeti szuverenitás megőrzése.
A szekcióülések mellett a nyitó és a záró plenáris ülés előadói, a vonatkozó témák legismertebb európai professzorai tárják fel a tagállami alkotmányos identitás védelmének, az EU nemzetközi szerepvállalásának, illetve a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló szerződés (TTIP) következményeinek kérdéseit, melyek később egy negyedik kötetben jelennek meg.
Várhatóan milyen érdeklődésre számíthatunk?
A FIDE támogatói közül kiemelkedik az Európai Unió Bírósága, amelynek bírái és főtanácsnokai jelentős számban vesznek részt az eseményen, maga a Bíróság elnöke is megnyitó előadást tart. Mellettük minden EU intézmény képviselteti magát, az Intézményi Jelentéstevők között ott vannak a Parlament, a Tanács és a Bizottság vezető jogászai, a levezető elnökök neves professzorok és ismert jogászok, a 4-500 résztvevő között pedig az európai intézmények képviselői mellett ügyvédek, kormányzati jogászok, egyetemi oktatók vannak, hiszen a kongresszus kiváló alkalmat ad szakmai kapcsolatok teremtésére. A kongresszust a legjobb európai jogi könyvkiadók kiállításai teszik teljessé. A kongresszus védnöke dr. Áder János köztársasági elnök, a hazai jogászság nevében a FIDE elnöke mellett dr. Trócsányi László miniszter úr megnyitó előadását is hallhatják a résztvevők. A kongresszus jelentőségét elismerve a Kormány nagylelkű támogatásával teremti meg a rendezés anyagi feltételeit. Támogatást kapunk a Magyar Nemzeti Banktól is, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Ügyvédi Kamara pedig tagjainak részvételét támogatja anyagilag.
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!