Magyarországon lesz a XXVII. FIDE Kongresszus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) XXVII. Kongresszusának Magyarország lesz a házigazdája 2016. május 18. és 21. között. A kongresszus az európai jog aktuális kérdéseit tűzte napirendjére. A rendezvényről kérdezzük dr. Bándi Gyula tanszékvezető egyetemi tanárt, a PPKE JÁK Jean Monnet Kiválósági Központ igazgatóját, a szervezőbizottság elnökét.


Valójában mi a FIDE és mióta veszünk részt ennek munkájában?

A FIDE (Fédération Internationale pour le Droit Européen), az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége, 1964-ben alakult meg Brüsszelben, az európai joganyag és a kapcsolódó intézmények fejlesztése, kutatása, népszerűsítése céljára. A Szövetség tevékenységének gerincét az egyes európai országokban működő tagegyesületek tevékenysége adja, közös események szervezésével, az információcsere elősegítésével, az integrációs jog fejlődése során felmerülő kérdések közös tanulmányozásával. A FIDE magyar tagszervezetét 2004-ben jegyezték be, létrehozása kapcsán ki kell emelni dr. Czuczai Jenőt, a brugge-i College of Europe vendégprofesszorát, jelenleg az EU Tanács vezető jogászát, aki alapítóként állandó tagja a FIDE Kormányzótanácsának, dr. Kecskés Lászlót, az európai jog Jean Monnet professzorát, dr. Martonyi János tanszékvezető egyetemi tanárt, volt külügyminisztert, míg dr. Várnai Ernő és dr. Király Miklós professzorok a magyar egyesület elnökei voltak az elmúlt évek során. Az egyesület jelenlegi elnöke dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, alelnök: dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, a PPKE JÁK dékánja.

 

Bándi Gyula tanszékvezető egyetemi tanár

Mit jelentenek a kongresszusok a FIDE életében és az európai jogban?

A FIDE célkitűzései megvalósításának legfőbb eszköze a kétévente megrendezésre kerülő kongresszus, amely a kezdetektől azonos forgatókönyv alapján zajlik. Megszervezése nagy presztízsű vállalkozás, hiszen az európai jog kérdéseinek tárgyalása mellett ráirányítja a figyelmet a vendéglátóra, annak elismerését is jelenti. A FIDE európai elnöki tisztét mindig azon ország nemzeti egyesületének elnöke látja el a két éven át, amelyik a következő kongresszus szervezője. A 2014. évi, Koppenhágában megrendezett kongresszuson vette át a FIDE elnöki tisztet Darák elnök úr és ezzel Magyarország. Házigazdái vagyunk tehát a soron következő, immár XXVII. kongresszusnak, amelynek közvetlen szervezői feladatait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara látja el. A szervezésre létrehozott bizottság tagja dr. Kovács Péter egyetemi tanár, dr. Láncos Petra Lea egyetemi docens és dr. Szabó Marcel, tanszékvezető egyetemi docens. Az elnöki tisztet magam látom el, és a kar sok fiatal oktatója és kutatója is besegít a feladatokba. Az elnöklő nemzeti szervezet joga a kongresszus témáinak meghatározása, a FIDE Kormányzótanácsának egyetértésével. A kongresszusnak három vezérmotívuma van. Az egyes témák az ún. Általános Jelentéstevők által elkészített kérdőívek köré csoportosíthatók. Ezekre a nemzeti tagegyesületek által felkért szakértők adnak választ, melyeket az Általános Jelentéstevők foglalják össze. Az Intézményi Jelentéstevők az EU egyes intézményeit képviselik. Az így megszületett több száz oldalas kötetek előzetesen a résztvevők rendelkezésére állnak, alapot adva a három félnapos ülésen zajló érdemi vitára. A budapesti konferencia az első, ahol a kötetek elektronikus hozzáféréssel érhetők el, a Wolters Kluwer kiadásában, támaszkodva annak speciális szolgáltatására, a WK Readerre.

Melyek a budapesti kongresszus témái?

A budapesti kongresszus három fő témája számunkra is kiemelkedő jelentőséggel bír:
– az európai bankunió az egyik legnagyobb lépést jelentheti majd az egységes európai pénzügyi piac létrehozásában;
– az uniós versenyjog magánfelek általi, illetve kollektív igényeinek érvényesítése átalakulást hozhat a fogyasztók igényérvényesítése és a kollektív keresetek területén;
– a hatáskörök és szabályozási feladatok Unió és tagállamok közötti megosztása segít annak meghatározásában, milyen eszközökkel biztosítható a szubszidiaritás elvének betartása, a nemzeti szuverenitás megőrzése.

A szekcióülések mellett a nyitó és a záró plenáris ülés előadói, a vonatkozó témák legismertebb európai professzorai tárják fel a tagállami alkotmányos identitás védelmének, az EU nemzetközi szerepvállalásának, illetve a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló szerződés (TTIP) következményeinek kérdéseit, melyek később egy negyedik kötetben jelennek meg.

Várhatóan milyen érdeklődésre számíthatunk?

A FIDE támogatói közül kiemelkedik az Európai Unió Bírósága, amelynek bírái és főtanácsnokai jelentős számban vesznek részt az eseményen, maga a Bíróság elnöke is megnyitó előadást tart. Mellettük minden EU intézmény képviselteti magát, az Intézményi Jelentéstevők között ott vannak a Parlament, a Tanács és a Bizottság vezető jogászai, a levezető elnökök neves professzorok és ismert jogászok, a 4-500 résztvevő között pedig az európai intézmények képviselői mellett ügyvédek, kormányzati jogászok, egyetemi oktatók vannak, hiszen a kongresszus kiváló alkalmat ad szakmai kapcsolatok teremtésére. A kongresszust a legjobb európai jogi könyvkiadók kiállításai teszik teljessé. A kongresszus védnöke dr. Áder János köztársasági elnök, a hazai jogászság nevében a FIDE elnöke mellett dr. Trócsányi László miniszter úr megnyitó előadását is hallhatják a résztvevők. A kongresszus jelentőségét elismerve a Kormány nagylelkű támogatásával teremti meg a rendezés anyagi feltételeit. Támogatást kapunk a Magyar Nemzeti Banktól is, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Ügyvédi Kamara pedig tagjainak részvételét támogatja anyagilag.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.