Már áldozatvédelmi szakember is dolgozik a Fővárosi Törvényszéken
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszéken 2019 februárjától nemzetközi tapasztalattal is rendelkező áldozatvédelmi koordinátor segíti a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak tanúkénti részvételét az eljárásokban. Dr. Naszvadi Sárát az Országos Bírósági Hivatal elnöke által Tanúgondozás és áldozatvédelem címmel 2015-ben meghirdetett országos projekt helyi munkaprogramjának kidolgozásával és irányításával bízta meg dr. Polgárné dr. Vida Judit, az FT elnöke.
1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, ezért lett február 22-e a kontinens számos országában az áldozatok emléknapja. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény értelmében áldozatoknak tekintjük a hazánk területén elkövetett bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések sértettjeit, valamint azokat, akik egy bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvednek el. Ez utóbbi értelemben tekinthetjük áldozatoknak például a gyilkosságok áldozatainak közeli hozzátartozóit is.
Az állam az áldozatok számára szükségleteikhez igazodó támogatást, segítséget – jogi szakkifejezéssel élve: szolgáltatást – biztosít, azaz elősegíti az áldozatok érdekérvényesítését, szükség esetén azonnali pénzügyi segélyben részesíti a rászorulókat, igazolja áldozati státuszukat, tanúgondozói hálózatot tart fent részükre, valamint adott esetben védett szálláshelyet biztosít számukra.
Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke – részben a fentiekhez kapcsolódva – határozta meg stratégiai célként a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítését az eljárások minden résztvevőjével, így a tanúkkal kapcsolatban is. E téren a legfontosabb cél értelemszerűen a tanúzási kötelezettség teljesítésének elősegítése, előremozdítva ezáltal az időszerű ítélkezést is. Az Országos Bírósági Hivatal iránymutatása alapján a bírósági szervezet egésze több eszközzel is segíti az állampolgárok tanúzási kötelezettségének teljesítését. A bíróságok által alkalmazott eszközök között fontos megemlíteni például az elkülönített várakozóhelyek mellett azt is, hogy az OBH a lehető legszélesebb körben törekszik a tanúk közérthető és pontos tájékoztatásra. E széleskörű tájékoztatás – a jogok és kötelezettségek ismertetésén túl – gyakorlati információkat is tartalmaz a tanúk számára.
A Fővárosi Törvényszék illetékességi területén dolgozó tanúgondozók 2018-ban például 7922 megkeresésre válaszoltak, ami több mint egyharmada az országos kérdésszámnak. A legtöbben telefonon léptek kapcsolatba a tanúgondozókkal, a leggyakoribb kérdés pedig az volt, hogy kötelező-e megjelenni a bíróságon. Mivel a tanúként meghallgatandó áldozatok többsége nem szeretne ismételten találkozni az általa átélt bűncselekmény elkövetőjével, ezért egyre nagyobb az érdeklődés a távmeghallgatás ilyen irányú alkalmazása iránt is.
