Már él a téli kilakoltatási moratórium


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Életbe lépett a meghosszabbított kilakoltatási moratórium szerdán – közölte az Igazságügyi Minisztérium.


Az Országgyűlés október 31-én fogadta el azt a törvénymódosítást, mely a kilakoltatási moratórium időtartamát a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig állapítja meg magánszemélyek esetében.

A rendelkezést a hatálybalépése napján folyamatban lévő azon végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a lakóingatlanokat a módosítás hatálybalépésének napján még nem ürítették ki.

A 2003 óta létező téli kilakoltatási moratórium célja, hogy a legkritikusabb időszakban megvédje a nehéz helyzetbe jutott családokat, a lakás elvesztése ne járjon együtt automatikusan az élet veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével. Az Országgyűlés döntésének köszönhetően a meghosszabbított téli kilakoltatási moratórium hosszabb időre ad védelmet az érintetteknek.

 

A minisztérium közleménye szerint a szociálliberális kormányok egyik legsúlyosabb örökségének, a devizahitelezési válságnak a kezelése a polgári kormányra maradt, amely 2010 óta több, devizahiteleseket segítő intézkedést hozott: bevezette az árfolyamgátat, elszámoltatta a bankokat és forintosította a devizahiteleket. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és ezermilliárd forintot kaptak vissza a családok. A bírósági végrehajtási törvény idén márciusi módosítása következtében pedig már nem lehet becsérték alatt árverezni ingatlanokat – tudatta az IM.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.