Március közepétől itt a bizalmi vagyonkezelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön kormánypárti szavazatokkal elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.


A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.

Üzletszerű vagyonkezelés végzéséhez megfelelő engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot. Emellett fel kell mutatnia a kezelt vagyon összértékével arányos, de legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékot, és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell.

A tevékenységet csak kft.-k, zrt.-k vagy az Európai Gazdasági Térség vállalkozásainak magyarországi fióktelepei végezhetik.

A törvény szigorú előírásokat tartalmaz a vagyonkezelés végzésének személyi feltételeivel kapcsolatban, emellett rögzíti: a vállalkozásban legalább egy jogásznak, egy közgazdásznak és egy okleveles könyvvizsgálónak kell dolgoznia.

Az üzletszerű vagyonkezelők sorát egy közhiteles nyilvántartás rögzíti a jövőben, ebbe bárki betekinthet. Egy másik nyilvántartás a létrejött jogviszonyokat tartalmazza majd, ebbe azonban csak arra jogosult hatóságok tekinthetnek be.

A nem üzletszerűen működő vagyonkezelőnek a megkötött bizalmi vagyonkezelői szerződést kell bejelenteniük. Az engedélyeket a Magyar Nemzeti Bank adhatja ki és a nyilvántartásokat is a jegybank vezeti.

A vagyonrendelők védelmét szolgálják azok az előírások, amelyek részletes tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a vagyonkezelő számára.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A törvény módosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályait is, mind a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket, mind a kedvezményezetti jogállást jeleznie kell a nyilatkozónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak. Változik a csődtörvény is, a felszámoló kijelölése automatikussá válik.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.