Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ombudsman szerint postai úton kellene értesíteni a jegy nélkül parkoló autósokat a pótdíj kivetéséről, és a befizetési határidőt csak a levél átvételétől kellene számolni.
Szabó Máté ennek, és a parkolási panaszok kezelését szabályozó törvény megalkotásának érdekében a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy az ombudsman egy 2010-es jelentésében is azt javasolta, hogy a fizetési határidőt attól kezdve számítsák, amikor a kötelezett már bizonyítottan tudomást szerzett a pótdíjáról.
A szélvédőre helyezett értesítést ugyanis egyebek mellett elfújhatja a szél, így egyáltalán nem biztos, hogy az autó vezetője vagy tulajdonosa tudomást szerez fizetési kötelezettségéről. A postai értesítéskor pedig már automatikusan a 15 napon túli, az alapdíj negyvenszeresét kitevő pótdíjat követelik az autóstól – ismertették az eljárást.
Mint írták, a jogszabályi környezet az alapjogi biztos 2010-es vizsgálati jelentése óta megváltozott. A legfőbb parkolási kérdéseket most már az egész országra kiterjedően a közúti közlekedésről szóló törvény szabályozza. Abban azonban továbbra sem szerepel, hogy a fizetési határidőket a postai (tértivevényes) értesítéstől kellene számítani, ezért Szabó Máté felkérte Németh Lászlóné minisztert, hogy kezdeményezze a törvény módosítását.
Szabó Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy egy többéves jogszabályi előírás szerint külön törvényben kellene szabályozni a parkolási panaszok kezelésének módját, ez a törvény azonban nem született meg. Továbbra sincs tehát olyan szabályozás, amely meghatározná, hogy melyik szerv és mennyi időn belül köteles dönteni parkolási ügyekben, ez pedig sérti a jogbiztonságot – írták.
Az ombudsman ezért arra is felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a parkolási kérdésekben előterjesztett panaszok ügyintézésére vonatkozó keret- és részletszabályok kidolgozását.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
