Másodfokon tárgyalják a Hiszékeny-ügyet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötmillió forint kenőpénz elfogadásával vádolják a politikust, aki az eljárást koncepciósnak nevezte. Elsőfokon már fölmentették.


Megkezdődött másodfokon a vesztegetés vádja alól első fokon felmentett Hiszékeny Dezső szocialista politikus büntetőpere hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán.

A vád szerint Hiszékeny Dezső – aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő – 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. 

A politikus mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, az eljárást pedig törvénytelennek, koncepciósnak nevezte. 

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban bizonyítottság hiányában felmentette a politikust a vesztegetés vádja alól. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott. 

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, a másodfokú eljárás hétfőn kezdődött meg a Fővárosi Ítélőtáblán. 

A főügyészség képviselője a tárgyaláson új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás és az ítélet indokolása között nincs összhang, a bizonyítékokat a bíróság szelektíven értékelte, és emiatt mindkét vádlott esetében megalapozatlan az ítélet. 

Az ügyészség szerint a törvényszék a szövegkörnyezetből kiragadva, a vádlott javára szelektált a lehallgatási jegyzőkönyvek anyagából, márpedig a kihagyott részek más, az ügyet érdemben befolyásoló értelmet adhatnak a mondatoknak. 

 

Hiszékeny Dezső védője azonban úgy vélte, a törvényszék ítélete megalapozott, a büntetőjogi felelősség minden kérdését tisztázta, és az összes bizonyíték azt támasztja alá, hogy a védence nem jelentett ki olyat, hogy ötmillió forintot kér az ügyintézésért. 

A védelem arra hivatkozott, hogy az ötmillió forintos kenőpénzt minden esetben a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen nyolcszor hárította el a felvetést például úgy, hogy „ez elég durva”, „nincs ilyen”, „soha semmit ne adjon”, „ez egy irreális történet”.

A védelem szerint az ügy érdemét érintő, önkényes szelekciót nem a bíróság, hanem az ügyészség hajtotta végre, amikor például az egyik lehallgatás leiratából több fontos részletet kihagyott, illetve a leirat tartalma nem egyezett az elhangzottakkal. 

A tárgyaláson felszólalt Hiszékeny Dezső is, aki arról beszélt, a nyomozás során a „változatos nyomozati szervek” az élete „totális ellenőrzésével” próbáltak alapot teremteni arra, hogy azt mondhassák, bűnös kapcsolatai vannak, de a megfigyelések nem vezettek eredményre, semmilyen törvénytelent nem tett, „pedig a magyar bűnüldöző szervek krémje dolgozott azon, hogy találjanak valamit”. Furcsállta azt is, hogy a titkosszolgálati módszerekkel szerzett információk döntő többségét titkosították, valamint azt, hogy az ügyészség „sajátos módszerei” nyomán egyes keletkezett iratok nem a valóságot tartalmazták. 

A másodrendű vádlott, Sz. Sándor védője szerint védence „felelőtlen fickó”, aki „ráharapott a titkosszolgálati kukacra”, de – mivel úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetés kellőképpen kifejezi a társadalom rosszallását – az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. 

A per tárgyalása január 30-án folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.